Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)
Tóth S.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet fürkészlégy faunája (Diptera: Tachinidae). - The Tachinid fauna of the Boronka-melléki Nature Conservation Area (Diptera: Tachinidae)
a tájvédelmi körzetben 1987 és 1991 között gyűjtött 1044 fürkészlégy példány feldolgozásával 119 faj, vagyis a jelenleg ismert magyar Tachinidae fauna 27,93%-ának az előfordulását mutatja ki. Ennek alapján a kistáj fürkészlégy faunáját szegényesnek nevezhetjük. A megállapítás azonban bizonyos fokig más színezetet kap, ha a fajszámot összevetjük más hazai területek kutatása során kimutatott fajokéval. Hortobágyi NP (MIHÁLYI 1983) 103 faj Bakony (TÓTH 1986) 280 faj Kiskunsági NP (MIHÁLYI 1987) 172 faj Barcsi Borókás TK (MIHÁLYI-TÓTH 1985) 61 faj Sár-hegy TVT (TÓTH 1988a) 60 faj Bátorliget TVT (TÓTH 1990) 123 faj Béda-Karapancsa TK (TÓTH 1992a) 98 faj Boronka-melléki TK 119 faj Mint a felsorolásból kitűnik, az eddig a Tachinidák szempontjából publikált területek közül csak a Bakony, a Kiskunsági Nemzeti Park és a Bátorligeti Természetvédelmi Terület ismert fürkészlégy faunájának fajszáma haladja meg a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetét. A többi területek faunája többé-kevésbé fajszegényebbnek bizonyult. A fauna összetételében dominálnak az általánosan elterjedt gyakori fajok. Ezek mellett azonban viszonylag sok a faunisztikai szempontból érdekesebb fürkészlégy is. Közöttük akadnak olyanok, melyeket eddig inkább csak hegyvidékeinkről ismertünk (Tachina pareceps, Meig., Nowickia ferox Panz., Nemoraea pellucida Meig., Linnaemya tessellans R.-D., Eliozeta helluo Fabr.). Ezek jelenléte bizonyos fokú "montan" színezetet ad a tájvédelmi körzet faunájának. APhania inerassata Pand. azzal tűnik ki, hogy korábban csak a Hortobágyról ismertük. A Ceromyia dorsigera Hert. egyetlen dunántúli adata származik a tájvédelmi körzetből. Az említetteken kívül ritkaságként számontartott fajok még pl. az alábbiak: Winthemia cruentata Rond., Phryxe nemea Meig., Exorista glossatorum, Rond., Bessa selecta, Meig., Pericheta unicolor Fali., Ceromyia bicolor Meig., Ceromyia silacea Meig., Tachina grossa L., Tachina ursina Meig.,Linnaemya fissiglobula Pand., Eurythia caesia Fali., Billaea irrorata Meig., Hemyda obscuripennis Meig., Phania curvicauda Fall., Phania thoracica Meig., Catharosiapygmaea Fali. Ha a feldolgozott anyag mennyiségi összetételét vizsgáljuk, akkor látható, hogy kiemelkedően magas tömegrészesedésű fajok nem fordultak elő. Érdekes módon az első helyen álló Peribaea tibialis R.-D. (9,29%) 97 példánya közül 94-et a Malaise-csapda fogta Hosszúvizén és Homokpusztán. Hosszúvizén május közepétől október elejéig néhány napos szünetekkel végig gyűjtötte a csapda. A faj a jelek szerint előszeretettel repül a Malaise-csapdába, ez már más helyeken is bebizonyosodott. Sorrendben az Ectophasia crassipennis Fabr. következik (6,61%), majd azalábbi fajok tömegrészesedése haladja megméga 2%-ot S iphonageniculata Deg. (4,69%), Linnaemyapicta Meig. (4,50%), Phania funesta Meig. (4,31%), Phasia obesa Fabr. (4,31%), Clytiomyia continua Panz. (4,02%), Periscepsia carbonaria Panz. (3,16%), Gymnosoma rotundatum L. (2,87%), Exorista rustica Fali. (2,59%), Actia crassicornis Meig. (2,39%). Mint ismeretes, a fürkészlegyek kivétel nélkül erősen alkalmazkodott paraziták, ezáltal a leghasznosabb rovarok közé tartoznak. Annyit már tudunk, hogy a fajok tekintélyes részének 327
