Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)
Oldal I. – Szabó E.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet hidroökológiai alapfelmérés. - Hydroecologic basic survey at Boronka Conservation Area
Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7: 7-26. Kaposvár, 1992. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet hidroökológiai alapfelmérése OLDAL IMRE - SZABÓ ESZTER A Boronka-melléki tájvédelmi körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Keleten a Külső-Somogy és a Zselic, nyugaton a Kelet-Zalai dombság határolja a Dunántúlnak ezt a Balaton és Dráva között fekvő részét.Belső-Somogynak heterogén kistájakból összetevődő középtája rendkívül sajátos. A tájvédelmi körzet 5-6 km széles teknője szinte teljes egészében a Boronkai vízfolyás (= Boronkai csatorna) vízgyűjtője (1. térkép). Jellemző évi KöQ értéke 0,36 m /sec, ami a vizsgált körzet északi részén, mint kilépő vízhozam jelentkezik (31x10 m /nap, 11,35x10 m /év). А Воronka-vízgyűjtőt homokos felszín és kis relief-energia jellemzi, amely a vízfolyásokban kis lebegőanyag tartalmat eredményez. A kedvező hordalékképződés következtében a tájvédelmi körzet tavai a dunántúli átlagnál hosszabb életűek. 16 db halastó van a területen, 175 ha összfelülettel; össztérfogatuk: 1.753.000 m . A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet hidroökológiai vizsgálatai 1990-ben. A tájvédelmi körzet területén mintavételi pontokat jelöltük ki az alábbi helyeken: - Nádas-ér Homokpuszta - Hosszúvíz Homokpuszta - Aranyos-patak Fehértópuszta - Aranyos-patak Galabárdpuszta -Csákány-árok - Hosszúvizi-árok Lencsenpuszta - Papréti-árok Mesztegnyő felett - Lencsen-búsvári-vízfolyás betorkollás előtt - Sári-vízfolyás Bize A Csákány-árok mintavételezésre alkalmatlannak bizonyult, így a rendszeres mintavétel 8 pontban történt meg. A mintavételt 1/4 éves ütemezésben terveztük. Ajuliusi mintavétel az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt elmaradt, mivel a vízfolyások elapadtak. Ugyancsak elmaradt a januári mintavétel a Hosszúvíznél, mivel időszakosan nem folyt. A hidroökológiai vizsgálatokat az alábbi komponensekre végezt'" 1 ' ' KOI sp er, KOIker, BOIser, oldott O2, vezetőképesség, pH, ionmérleg, szabad CO2, I ~, .Tx4, NO2-N, NO3-N, össz.N er,
