Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Tóth Sándor: Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kétszárnyú faunájának ismeretéhez, I. Fonalascsápúak (Diptera: Nematocera) • Data to the knowledge of the fly fauna of the Béda-Karapancsa Nature Conservation Area, I. (Diptera: Nematocera) • Beiträge zur Kenntnis der Dipteren-Fauna des Landschaftschutzgebietes Béda-Karapancsa (Süd-Ungarn), I. Unterordnung Mücken (Diptera: Nematocera)

kívüli területeken egyaránt nagy számban él. Boki-erdő, 1990. VIII. 4., 2<f 69; 1990. IX. 21., 9& 239; Bokigátőrház, 1989. V. 26., \1& 249; 1989. V. 27., lOd

1 199; Harci-zátony, 1989. ГХ. 9., ód

1 159; Homorúdgátőrház, 1990. VIII. 3., S<f 269; 1991. ГХ. 5., 4<f 119; Karapancsa, 1989. IX. 9. 15cf 379; 1991. V. 21., 8<f 239; Kormos-erdő, 1991. V. 21., 4cT 219; Szúnyog-sziget, 1991. V. 21., 3d- 159. Molophilus pleuralis De Meijere, 1920: Az eddig ismert adatai (Hejőbába, Tiszatarján) alapján sík vidéki ritkább fajnak látszik. Ezért a tájvédelmi körzetnek is egyik érdekes állata. Böki-gátőrház, 1990. IX. 23., 19; Karapancsa, 1990. IX. 23., 1Л Eutonia barbipes (Meigen, 1851): A másik nagy testű (25-30 mm is lehet) iszapszúnyog, feltűnő barna színű, robosztus állat. A ritkább fajok közé tartozik, elsősorban hegyvidéki adatait publikálták. Az irodalom (MANNHEIMS 1969) a Bakonyból (Farkasgyepű) és a Bükkből (Leány-völgy, Répáshuta) említi. A Bakony hegységben újabban előkerült Tihanyban a Külső-tónál. Sík vidéken a Hanságban (Fehér-tó) és Tiszatarjánban gyűjtöttem. Publikált adatát ismerjük még a Hortobágyról (TÓTH 1983b). A tájvédelmi körzetben való előfordulása érdekes adat, mely jól kiegészíti a faj elterjedésére vonatkozó ismeretünket. Hóduna-gátőrház, 1990. ГХ. 23., l<f; Karapancsa, 1991. V. 22., 19. Pilaria nemoralis (Meigen, 1818): Szórványosan, főleg hegyvidékeken fordul elő. Síksági adatát ismerjük pl. a Hejőbábáról és Ócsárol. Boki-erdő, 1989. V. 27., Id" 29. Symplecta hybrida (Meigen, 1804): Országosan gyakori, főleg hegyvidékeken él. A tájvédelmi körzetben sem ritka. Harci-zátony, 1990. IX. 23., Id" 29; Karapancsa, 1989. Dí. 9. 29; Kormos-erdő, 1991. V. 21., 2d"; Szúnyog-sziget, 1990. VIII. 4., ld*3T. : "*•Symplecta stictica (Meigen, 1818): Az előző fajnál gyakoribb, az Alföldnek is több pontján gyűjtötték. Ennek ellenére a tájvédelmi körzetben inkább ritkának látszik. Karapancsa, 1991. V. 22., Id" 39; Kölkedigátórház, 1989. VIII. 15., 29. Tárgyalás A dolgozat a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet 3 éves kutatása során gyűjtött Diptera anyagból a Nematocera alrend 5 családját {Ptychopteridae, Chaoborídae, Culicidae, Tipulidae, Limoniidae) érinti. Bár a kimutatott 50 faj csak mintegy 20 %-át teszi ki az e családokat alkotó hazai fajokénak, ez mégsem egyértelműen annak a jele, hogy a tájvédelmi körzet faunája ennyire szegényes lenne. További rendszeres gyűjtések az arányon nyilvánvalóan javíthatnának. Az sem mellékes szempont a téma megítélésében, hogy aránylag sok az olyan faj, mely kizárólag domb- és hegyvidékek lakója, így a területen nem is fordulhat elő. Szélsőséges példaként említhető, hogy a Ptychopteridae család 7 hazai faja közül csupán 1 él síkvidékeken, ez a gyűjtések során természetesen elő is került a tájvédelmi körzetben is. Más kérdés, hogy vannak kisebb számban tipikus síksági állatok is. A dolgozat témakörébe tartozó fajok zöme fejlődése szempontjából vízhez, vagy legalábbis a litorális öv többé-kevésbé nedves talajához kötődik. Mind a fajszámot, mind az egyes populációk népességét erősen befolyásolja az utóbbi évek aszályos időjárása, melynek során sok vizes élőhely részben vagy teljesen kiszáradt. Csapadékos periódusban nyilvánvalóan gazdagabb a fauna. Ennek megfelelően változik ezen állatok szerepe is a tájvédelmi körzet ökoszisztémájában. Mivel kétéltű rovarokról van szó, a lárváik közvetlenül haltáplálékul szolgálnak, vagy pedig haltáplálék gyanánt szóbajöhető különböző vizi gerinctelenek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. A vízből nagy tömegben kirepülő imágóikat pedig elsősorban a madarak fogyasztják. Ez a szempont természetesen főleg a tömeges megjelenésű fajokra vonatkozik, mint amilyenek pl: Ptychoptera contaminata, Chaoborús crystallinus, Aedes sticticus, Aedes vexans, Culex pipiens, Nephrotoma appendiculata, Tipula oleracea, Limonia tripunctata. 186