Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)
Varga András: A Béda-Karapcsa Tájvédelmi Körzet Mollusca faunája • The mollusc fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary.
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 53-62 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet szitakötő (Odonata) faunája TÓTH Sándor TÓTH, Sándor: The dragonfly fauna of the Béda-Karapancsa Nature Conservation Area (Odonata). Abstract. Odonatological research was performed between 1989 and 1991 in the nature conservation area. Since the investigations were not regular only 31 species are shown to occur there, which is about half of the Hungarian fauna. Nevertheless, the publication of the data is justified since any contribution of this character makes better our knowledge concerning the biota of this region. The majority of the listed species are common, well-spread taxa. Some of the comparatively rarer species are Chalcolestes viridis, Anax parthenope and Gomphus flavipes. Bevezető A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilágának kutatása során (1989-1991) a szitakötők vizsgálata csak kisebb intenzitással folyt. Bár a gyűjtések lényegében a terület egészére kiterjedtek, a kimutatott 31 faj csupán a felét teszi ki a magyar faunának. Az adatok közreadása mégis indokolt és egyben aktuális is. Indokolt, mert Magyarországnak ez'a területe eddig odonatológiai szempontból egyik tökéletesen "fehér" foltja volt. A hazai szitakötő faunisztikai irodalom nem foglalkozik a területtel. Ez egyértelműen kiderül a szitakötők elterjedését szemléltető hálótérképekből (DÉVAI et al. 1976), melyek elsősorban korábbi odonatológiai publikációkra (STEINMANN 1959, 1962, ÚJHELYI 1955) épülnek. A tájvédelmi körzetet legjobban megközelítő jel Mohács térségében, de a várostól ÉNY-ra esik. Az adat először Újhelyi Sándor alapvető dolgozatában (ÚJHELYI 1955) bukkan fel. A gyűjtő személye Hajós (keresztnév nélkül), a lelőhelycédulán dátum nem szerepel. Mindössze 5 fajról van szó: Ischnura elegáns, Sympecma fusca, Aeshna affinis, Sympetrwn méridionale, Sympetrum sanguineum. A terület szitakötőinek számbavétele egyben aktuális, mivel az adatok szerény mértéken hozzájárulnak a tájvédelmi körzet faunájának teljesebb megismeréséhez. A publikálás még akkor is indokolt, ha a kimutatott 31 faj zöme az általánosan elterjedt és mindenhol előforduló gyakori szitakötők közül kerül ki. A jelen dolgozatban közreadott anyag nagyobb részét magam gyűjtöttem. Kisebbnagyobb mértékben hozzájárultak a fauna jobb megismeréséhez Ábrahám Levente, Papp Viktor Gábor és Uherkovich Ákos is. Munkájuk értékét növeli, hogy három olyan fajt is megfogtak, melyet nekem nem sikerült: Chalcolestes viridis, Anax parthenope (Papp Viktor Gábor), Crocothemis servilia (Uherkovich Ákos). Az adatok átengedéséért mindhármuknak köszönetet mondok. 53
