Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)
Tóth Sándor: Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kétszárnyú faunájának ismeretéhez, I. Fonalascsápúak (Diptera: Nematocera) • Data to the knowledge of the fly fauna of the Béda-Karapancsa Nature Conservation Area, I. (Diptera: Nematocera) • Beiträge zur Kenntnis der Dipteren-Fauna des Landschaftschutzgebietes Béda-Karapancsa (Süd-Ungarn), I. Unterordnung Mücken (Diptera: Nematocera)
A tájvédelmi körzetből kimutatott fajok teljes egészében új adatot jelentenek hazánk e területére, hiszen itt korábban nem történtek gyűjtések, vagy ha esetleg voltak is, publikáció azokról tudomásom szerint nem készült. A fauna a viszonylag kis fajszám ellenére is tartalmaz valamilyen szempontból többé-kevésbé kiemelkedő természeti értéknek számító ritkaságokat. Ilyenek pl. az alábbiak: Aedes pulchritarsis (Culicidae): Homorúd-gátőrház; Dictenidia bimaculata (Tipulidae)'. Hóduna-gátőrház, Karapancsa; Nephrotoma aculeata (Tipulidae): Boki-gátőrház, Hóduna-gátőrház, Kölkedi-nagyrét; Nephrotoma scurra (Tipulidae): Karapancsa; Tanyptera atrata (TipuUdàe): Karapancsa; Tanyptera nigricornis (Tipulidae): Kormos-erdő; Tipula méditer ranea (Tipulidae): Bokigátőrház; Eutonia barbipes (Limoniidae): Hóduna-gátőrház, Karapancsa; Pedicia rivosa (Limoniidae): Karapancsa. Amint látható, a legtöbb "ritkaság"' lelőhelye Karapancsa, ezt követi a Hódunagátőrház (pontosabban a mellette lévő erdő), valamint a Boki-gátőrház. Ennek alapján arra lehetne következtetni, hogy ezek egyúttal legértékesebb részei a tájvédelmi körzetnek. A problémát azonban nem szabad ennyire leegyszerűsíteni. A végleges értékelés nyilvánvalóan csak az összes Diptera adat, illetőleg valamennyi vizsgált állatcsoport ismeretének birtokában lehet majd elvégezni. Természetvédelmi vonatkozások Mint már az előző fejezetben szó esett róla, a dolgozat keretébe tartozó fajok fejlődésük szempontjából többnyire vízhez kötődnek. Ezért egyértelműnek látszik, hogy az elmúlt évek aszályos időjárása a fauna elszegényedését eredményezte. Ennek mértékét azonban nehéz meghatározni, mivel hiányoznak a korábbi vizsgálatok, melyek lehetővé tennék az összehasonlítást. Ezt a szempontot a tájvédelmi körzet természeti értékeinek megítélésénél sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kétszárnyú rovarok között törvényesen védett fajok jelenleg nincsenek és nagyobb számban feltehetően a jövőben sem lesznek. Ez azonban semmit sem von le ezen állatok értékéből. Egyébként is a fajok védetté nyilvánításnál sokkal fontosabb lenne az élőhelyek hatékony védelmére törekedni. El kell azonban ismerni, hogy ez sokkal nehezebben megvalósítható, mint a védendő fajok listájának összeállítása. Mégis inkább az élőhely védelem a járható út. Ebből a szempontból elsősorban a terület vízszabályozása, az állandó vízszint bitzosítása, illetőleg a vizek tisztaságának a megőrzése lenne fontos. A vizek mellett a kétszárnyúak szempontjából főleg a dús aljnövényzetű, idősebb erdők jelentenek jó élőhelyet, ezért ezek megőrzésére is törekedni kell. Irodalom MANNHEIMS, В. (1966): Die Tipuliden Ungarns (Dipt.) aus der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. - Fol. Ent. Hung., 19: 273-283. MANNHEIMS, B. (1969): Die Limonaden Ungarns (Diptera) nach der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. - Fol. Ent. Hung., 22: 353-364. MIHÁLYI F. (1955): Igazi szúnyogok-Culicidae. - Fauna Hung., 14 (5): 1-40. MIHÁLYI, F. (1959a): Die Tiergeographische Verteilung der Stechmückenfauna Ungarns. - Acta Zool. Hung., 4: 394-403. 187
