Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Horvatovich Sándor: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet cincérei (Coleoptera: Cerambycidae) • The Cerambicydae (Coleoptera) of Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary.

I Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 133-140 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet cincérei (Coleoptera: Cerambycidae) HORVATOVICH Sándor HORVATOVich, S.: The Cerambycidae (Coleoptera) of Béda-Karapancsa landscape-protection area, South Hungary. Abstract. 43 cerambycid species and their localities in the area are listed. Some problems of the protection of Cerambycidae in the area are discussed. A terület cincéreiről nem találunk elterjedési adatokat a szakirodalomban. A tanulmányban szereplő valamennyi adat az 1989-1991. közötti gyűjtések eredménye. Minden leközölt példány megtalálható a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának bogárgyűjteményében. Mivel növényekkel táplálkozó és növények belsejében fejlődő bogárcsaládról van szó, a cincérek gyűjtése általában a tápnövényeikről történik. Az általunk használt gyűjtési módszerek a következők voltak. A legtöbb fajt a tápnövényén egyeltük, elsősorban farakódókon. Viszonylag sok fajt fogtunk fűhálóval is, mert a fajok egy része előszeretettel tartózkodik virágokon táplálkozás céljából, vagy a tápnövényen, amelyben a faj fejlődik. A talajcsapdázás és a bogárrostálás csak kivételes ritkasággal eredményez cincéreket, a területen ezzel a két gyűjtési módszerrel nem is sikerült belőlük fognunk. A fénycsapdák anyagában renszeresen találhatók cincérfajok és ugyancsak ugyanezek a fajok gyűjthetők lámpázások alkalmával is. A területen 2 faj került elő lámpázások alkalmával, 3 fajt pedig az 1989-ben üzemelő fénycsapdák gyűjtöttek. Az eredménnyel alkalmazott gyűjtések közül meg kell említeni a kopogtatást, amellyel egy faj került elő és a fakéreg alatti gyűjtéseket, amelyek szintén egy faj begyűjtését eredményezték. A gyűjtött fajok listájában minden fajnál feltüntettem a gyűjtési módot is. Az egyes gyűjtőterületek jellemzése (1. térkép) A cincérek elterjedése teljes mértékben alá van vetve tápnövényeik elterjedésének, így a legtermészetesebb feldolgozás az lenne, ha követné az egyes növénytársulásokat és a gyűjtések minden növénytársulásra egyenlő alapossággal kiterjednének az egész év folyamán. Mivel a hazai cincérfajok túlnyomó többsége lombosfákban fejlődik, az uralkodó fafajok ismerete nélkülözhetetlen egy terület cincérfaunájának megismerésekor. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben a legelterjedtebb természetes erdőtársulás a tölgy-kőris-szil ligeterdő, amelynek maradványai sokfelé megtalálhatók, bár az erdészeti beavatkozások általában erősen módosították. Emiatt többfelé majdnem 133