Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)
Sár József: Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet bogárfaunájához (Coleoptera) • Contribution to the knowledge of beetle fauna (Coleoptera) of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary.
Elterjedése: A pireneusoktól Magyarországig fordul elő. Közép-Európában, így hazánkban is ritka. Korhadt fűzfában él (FREUDE et al. 1979). Tenebrioides fuscus Goeze (Ostomidae). Elterjedése: Dél- és Közép-Európában mindenütt megtalálható. Németországban észak felé Hannoverig, és Brandenburgig található. Magyarországon szórványosan fordul elő. Őserdei maradványfaj, fakorhadékban, öreg lombos fák kérge alatt él (FREUDE et al. 1967). Scizotus pecticornis L. (Pyrochroidae). Egész Európában előfordul. Nálunk, középhegyégeink magasabb régióiban, elsősorban bükkösben található, de meglehetősen ritka (KASZAB 1956). Hoshihananomia perlata Sulzer (Mordellidae). Elterjedése: Dél-Franciaországtól Közép-Észak, és Kelet Európán át Japánig és a Szachalin-szigetekig előfordul. Áreája Ázsiában széles területen megszakított, ott Kelet-Szibériában és Mandzsúriában fordul elő. Magyarországon mind a síkságon, mind a hegy- és domvidékeken megtalálható, főleg ártéri erdőkben, galériaerdők szegélyén él. A terület jellegzetes maróka faja (KASZAB 1979). Eustrophus dermestoides Fabr. (Serropalpidae). Előfordul Közép- és DélEurópában. Faunaterületünkön elterjedt, és nem ritka. Főleg fűz- és tölgyfélék taplógombáiban, fakorhadékban, száraz fák lazán fekvő gombás kérge alatt él (Kaszab 1957). Összefoglalás: továbblépés, természetvédelmi vonatkozások. Az elmúlt 3 évben kimutatott és jelen tanulmányban közölt 3, teljes feldolgozottságú családsorozaton (Malacodermata, Heteromera és Lamellicornia) kívül elsősorban néhány jellemzően fakéreg alatt, vagy fakorhadékban élő (fejlődő, áttelelő) családok adatait közlöm. Az egyes családok néhol szerény fajszáma is hűen tükrözik a kutatóprogram korlátozott lehetőségeit. (Ezek részletesen a tanulmánykötet Bevezető fejezetében megtalálhatók.). Azonban ez a jelenség nem csupán a gyűjtések rendszertelenségének tudhatók be, hanem a terület magas vízállásoktól, áradásoktól állandóan változó ártéri jellegének is bizonyítéka. Az áradások mértékét követni nem tudó, talajban fejlődő fajok gyér előfordulása, vagy teljes hiánya is e jelenség következménye. Majer József a tájvédelmi körzet egész területén 3 éven át folytatott talajcsapdás gyűjtéseinek Coleoptera anyagából sem kerültek elő például (az egyéb iránt életfeltételeiknek, alkalmasnak tűnő nagy kiterjedésű erdők, intenzív vadgazdálkodás) Geotrupes fajok. Csupán egy adata ismert a nemzetségnek, Podlussány Attila egyelő gyűjtése révén: Geotrupes stércorosus Scriba, Karapancsa 1990. VII. 20. 1. Ezen körülményeken kívül a kapott eredmények alapján bogarászatilag elsősorban a célirányú gyűjtések (rajzási idők kihasználása, változtatható helyű "generátoros" lámpázás, egyéb csapdás gyűjtőrendszerek) hiánya érzékelhető, ami néhány család esetében csupán "alaplisták" formájában nyilvánul meg. A dolgozatban közölt 28 bogárcsalád 134 kimutatott faja nem tekinthető véglegesnek, teljes értékűek. Azonban a felsorolt fajok számától függetlenül a terület terészetvédelmi szempontjainak szükséges voltát figyelembevéve tartottam fontosnak minden adatközlését. Az elkövetkezendőkben a már említett rendszeres célgyűjtések alkalmazása mellett a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetből még sok további faj, köztük ritkaságok előkerülését is várhatjuk. 129
