Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Sár József: Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet bogárfaunájához (Coleoptera) • Contribution to the knowledge of beetle fauna (Coleoptera) of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary.

8. Karapancsai szivattyúház, fénycsapda: 1989-ben szakaszosan üzemelő fénycsapda. Telepítési helye a Ferenc-csatorna és az Ó-Duna találkozásának közelében. 9. Béda-erdő, Uherkovich Ákos lámpázása (1989. VII. 5.): Béda-Duna holtág közvetlen közelében öreg tölgy állományban, melyet tölgy-kőris-szil ligeterdőből alakított ki az erdőművelés. Az alkalmazott gyűjtési módszerek Egyelés: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet területén a leggyakrabban használt módszer. Elsősorban a talajról, kövek, fatörzsek alól és a növényzetről végeztünk gyűjtéseket. Eredményesek voltak a farakásokon történt egyelések is, különösen néhány Carambycidae, és Buprestidae faj röpülési időszakában. Fakérgezés: Leginkább a Kölked Nagy-rét gátrendszerének és a Duna holtágait kísérő, ültetett nyáras-füzesek lábonálló, korhadt fatörzseinek kérgezése folyt intenzíven. Az ilyen gyűjtéseket egész éven át végeztük, mely során számos ritka, és a területre jellemző faj került elő, fakéreg alatt való tartózkodásuk okát is megismerve. A téli fakérges gyűjtésekből imágóként előkerült néhány Silphidae és Anthicidae faj bizonyíthatóan áttelelő. A kora tavaszi és nyári kérgezések Coleopterái részben búvóhelyül használt (pl. Carabidae), részben fejlődésük ciklusaihoz kötött (pl. Lycidae), mások állandóan fakéreg alatt élő fajok (pl. Cucujidae), voltak. Korhadt fa bontás: A Böki, és Bédai-erdó, ezenkívül a Kölked Nagy-rét ártereinek öreg állományú, korhadt fatörzseinek szétmálló anyagából gyűjtöttünk a legtöbbet, e gyűjtőmódszer segítségével.

1 Legeredményesebbek a téli gyűjtések voltak, többek közt ekkor kerültek elő egy hazánkban ritka Buprestidae faj nagyszámú maradványai is a Kölked Nagy-rét ártéri ligeterdejéből, korhadt, eldőlt nyárfatörzsből. A ligeterdő élő, lábonálló fáinak törzsén jól láthatóak az előző évek vízállásai, a Duna áradásának mértékei. A korhadt nyárfában fejlődő díszbogár ilyen áradás következtében maradt bennt a fában víz alá kerülve, kirajzása előtt Rostálás: E módszer segítségével a legkülönbözőbb biótopokban, a legkedvezőtlenebbnek látszó téli időszakban is eredményesen gyűjtöttünk. A rostátum alapos futtatását követően sok borágfaj (elsősorban Carabidae) került elő. A következő anyagok rostálása történt: különböző erdőtársulások avarrétege, zsombékosok, kiszáradt tavak, vízfoltok növényi törmelékei, korhadt fatörzsek szétmálló faanyaga. Fühálózás: A terület jellegét tekintve a legalkalmasabbnak bizonyult gyűjtőmódszer polyphag és phytophag Coleopterák gyűjtésére. Különböző erdőtársulások aljnövényzetét, kaszálókat, töltésoldalakat, és árterek növényzetét hálóztuk a tavaszi és nyári hónapokban. A gyűjtés módszerének rövidítései: e - egyelés f - fuhálózva fa - fakéreg alól fcs - fénycsapda hg - higanygőz lámpán к - kopogtatva ar - avarrostálás 123