Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Lantos G.: Amphipoda és Isopoda faunisztikai adatok a Barcsi borókás tájvédelmi körzetből (Crustacea). - Amphipoda and Isopoda (Crustacea) data from the Barcs Juniper Woodland nature preservation area, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 89-92. Pécs, Hungária, 1985. AMPHIPODA ÉS ISOPODA FAUNISZTTKAI ADATOK A BARCSI BORÓKÁS TÁJVÉDELMI KÖRZETBŐL (CRUSTACEA) LANTOS Gábor LANTOS, G-, : Amphipoda and Isopoda /Crustacea/ data from the Barcs Juniper Woodland nature preservation area, Hungary. Abstract. Both species and specimen number of material of these group was very poorly, only 8 species were collected. Adverse conditions have formed for these animals because of the drying out of the area. A Barcsi borókás tájvédelmi körzet /Barcsi TK/ területén és környékén az Amphipoda és Isopoda-faunát illetően rendszeres kutatás eddig nem történt. Az irodalomban csak egyetlen adatot találtam a területről /Niphargus mediodanubialis DULICH, 1941/, és nem valószínű, hogy ennél lényegesen több létezne. Az-itt tárgyalt két rendet, különösen az Amphipodákat illetően országosan sem sokkal jobb a helyzet. Az Amphipoda- és Isopoda-fauna kutatásának az elméleti értékek mellett gyakorlati jelentősége is van. A vízi fajok egyrészt számottevő mértékben járulhatnak hozzá a vízbe került makroszkopikus szerves hulladékok lebontásához, így az élővizek öntisztulási folyamataihoz. Másrészt ezek a rákok egyes laposféreg, rovar, hal és kétéltű fajok fontos táplálékául is szolgálnak. A szárazföldi fajok az avar humifikatív lebontási folyamatának első láncszemei közé tartoznak. Tekintettel arra, hogy a terepen végzendő.munkára kevés időm volt, igen hasznosnak bizonyult Petrovics Zsuzsa, Uherkovlch Ákos, Vass Anna és vagner Géza által nyújtott segítség a vizsgálati anyag összegyűjtésébén. Közreműködésüket itt is megköszönöm. A Barcsi TK jellemző adatai A Barcsi TK Belső-Somogyban, Darány és Barcs között, kb. 110 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A 3400 hektáros területet 1975-ben nyilvánították védetté. Talaja diluviális eredetű savanyú homok. A viszonylag száraz területet a keresztülfolyó Rigóc-patak és halastavai, valamint az állandó /Nagyberek/ és időszakos vizű mélyületek teszik változatosabbá. Hőmérsékleti viszonyai kiegyenlítettebbek és valamivel hűvösebbek az Alföld más hasonló területeinél. A csapadék itt több, 700 mm feletti. A mai vegetáció antropogén hatásra kialakult másodlagos illetve harmadlagos vegetáció. Az eredeti klimax^t'ársulás cseres tölgyes /Potentillo-albae-Quercetum/ volt, amelynek kiirtása után alakult ki a nyíres-boróka

s /Junipereto-Betuletum airetosum/, ill. sok helyen különböző korú erdei fenyő /Pinus silvestris/ vagy akác /Robihia pseudacacia/ telepítvények vannak. Jelenleg az említett három társulás, valamint a nedvesebb helyeken Alnetum található más, kisebb területű társulások mellett. 89