Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)
Forró L.: A Barcsi borókás ágascsapású rákjai (Crustacea, Cladocera). - The Cladocera (Crustacea) fauna of the Juniper Woodland at Barcs, Hungary
Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 85-87. Pécs, Hungária, 1985. A BARCSI BORÓKÁS ÁGASCSÁPŰ RÁKJAI (CRUSTACEA, CLADOCERA) FORRÓ László FORRÓ, Ъ. : The Cladocera /Crustacea/ fauna of the Juniper Woodland at Barcs, Hungary. Abstract. Prior to the present study this region has not been studied, though the various small water bodies /fish ponds, ponds, swamp ponds/ are of particular interest from limnological and zoological points of view, respectivelly. Collectings were made since 1980, 50 cladoceran species were recorded. Bevezető A Dunántúlon található kisvizek mikroszkopikus rákjairól nagyon kevés adat található a hazai szakirodalomban. Különösen érvényes ez a Barcsi borókás esetében, hiszen mindeddig egyetlen adatot sem közöltek az itteni vizek kisrákfaunájárói. Munkámat "A Mecsek és környéke természeti képe" c. kutatási programba 1981től bekapcsolódva végeztem. Itt szeretnék köszönetet mondani Dr. Uherkovich Ákosnak munkám támogatásáért, valamint kollégámnak, Dr. Ronkay Lászlónak, aki a minták jelentős részét gyűjtötte. Természeti viszonyok A Barcsi borókás tájvédelmi körzet Pécstől mintegy 60 km-re nyugatra, Somogy megye déli részén fekszik. A 5417 hektáros terület a 110-150 m tengerszintfeletti magasságú deflációs síksághoz, az ún. Belső-Somogyhoz tartozik. Felületét pleisztocén eredetű homok fedi, a savanyú kémhatású /pH=5,6-6,9/ kémhatású homok felszínén humuszos homoktalajok és rozsdabarna erdei talajok alakultak ki. A mélyedésekben néhol vastag agyagréteg halmozódott fel másodlagosan, amely a vizek leszivárgását akadályozza. Az ilyen helyeken időszakos vízállások, kisebb-nagyobb lápok, állandó vizű kis tavak alakultak ki. A terület limnológiai viszonyairól KÁDÁR /1985/ közölt adatokat. Patak, halastó, időszakos és állandó vizek egyaránt megtalálhatók itt, amelyek jelenlegi állapotát a klimatikus viszonyokon túl emberi beavatkozások is nagymértékben meghatározzák. A Szűrűhely-folyás nevű tavacska időszakos kisvíz, savanyú kémhatású /pH 6-7 között/, sótartalma nagyon alacsony: vezetőképessége 100 ;uS.cm~ körüli /KÁDÁR 1985/. Hasonló kémiai tulajdonságok jellemzik a Nagyberek vizeit, amely azonban az állandó vizek közé tartozik. A terület legjelentősebb vízfolyásának, a Rigócpataknak vizét - évtizedekkel ezelőtt - mesterséges halastó láncolattá duzzasztották fel. Ezeknek a tavaknak - vízrendezési okok miatt - a vízellátása szélsőséges. KÁDÁR /1985/ mérései szerint a halastavak vize lúgos kémhatású /pH=7-9,3/, 85
