Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)
ELŐSZÓ (Preface) Tíz évvel ezelőtt kezdte el egy kicsi, de annál lelkesebb természettudós kutató gárda az éppen akkor védetté nyilvánított Barcsi borókás tájvédelmi körzet rendszeres és intenzív vizsgálatát. Akkor, 1975-ben a területről még alig tudtunk valamit, azonban mindannyian sejtettük, hogy számtalan különleges növény- és állatfaj él itt. A vizsgálatok e sejtést beigazolták; Első eredményeinkről 1978-ban számoltunk be "A Barcsi Ősborókás élővilága, I." című kötetben. Ezt 1981-ben és 1983-ban a II. és III. kötet követte. Most pedig az olvasók - szakemberek és érdeklődők - kezébe adjuk TV. kötetünket, valamennyi közül a legnagyobb terjedelműt és leggazdagabb tartalmút. A 4 kötet mintegy 700 oldalán 40 kutató 64 kisebb-nagyobb tudományos cikke jelent meg. Ezáltal a Barcsi borókás hazánk egyik legjobban kikutatott természetvédelmi területévé vált. A 3417 hektáros, igen változatos élőhelyeket magába foglaló területről a mai napig mintegy 1200 növény- és 3000 állatfaj előfordulását ismertettük. A jelentős fajszám mellett legalább olyan fontos, hogy több tucatnyi faj egyetlen vagy nagyon kevés közül az egyik hazai előfordulási helye a tájvédelmi körzet. Sőt, néhány eddig csakis innét megismert fajt tart nyilván a tudomány. A kutatások során a legtöbb esetben nem csupán bizonyos növények vagy állatfajok előfordulását jegyeztük fel, hanem igyekeztünk a sajátos összetételű faj-együttesek, társulások létrejöttére megtalálni a magyarázatot. Ezen túlmenően pedig - természetvédelmi területről lévén szó - a kutatások eredményeit sok esetben közvetlenül fel lehet használni a terület illetve annak növény- és állatvilágának védelmére. így például számos cikkből kitűnt az aggódás a rendkívül értékes lápok rohamosan romló állapota miatt, valamint a sok helyen nem tájba illő növényzet, erdőtelepítések miatt. Kutatómunkánkat a természetvédelmi szervek a kezdettől fogva erkölcsileg és anyagilag hathatósan támogatták. Név szerint kell köszönetet mondanunk e helyen Dr. Szabó Lajos igazgatónak /OKTH Dél-dunántúli Felügyelősége/, valamint Szabó Imre tájvédelmi körzetvezetőnek és András Ernő erdésztechnikusnak sokoldalú és mindig hatékony segítségükért. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága anyagi támogatásukkal kiadványaink megjelenését tették lehetővé. A Barcsi borókás tájvédelmi körzet flórájának, vegetációjának, faunájának megismerése ezekkel a vizsgálatokkal még nem fejeződött be. Több növény- és állatcsoportot nem kutattak vagy a kutatások eredményeit nem írták meg. A területen végbemenő fizikai változások - legyenek azok kedvező vagy epedig kedvezőtlen irányúak - ugyancsak jelentősen módosíthatják az élővilágot. Éppen ezért a jövőben is szükségesnek tartjuk az itt folyó kutatásokat, sőt, 10-15 év múlva ismét célszerű lenne egy minden élőlény-csoportra kiterjedő újabb intenzív kutatást végez7