Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

ELŐSZÓ (Preface) Tíz évvel ezelőtt kezdte el egy kicsi, de annál lelkesebb természettudós ku­tató gárda az éppen akkor védetté nyilvánított Barcsi borókás tájvédelmi körzet rendszeres és intenzív vizsgálatát. Akkor, 1975-ben a területről még alig tudtunk valamit, azonban mindannyian sejtettük, hogy számtalan különleges növény- és ál­latfaj él itt. A vizsgálatok e sejtést beigazolták; Első eredményeinkről 1978-ban számoltunk be "A Barcsi Ősborókás élővilága, I." című kötetben. Ezt 1981-ben és 1983-ban a II. és III. kötet követte. Most pedig az olvasók - szakemberek és ér­deklődők - kezébe adjuk TV. kötetünket, valamennyi közül a legnagyobb terjedelműt és leggazdagabb tartalmút. A 4 kötet mintegy 700 oldalán 40 kutató 64 kisebb-nagyobb tudományos cikke jelent meg. Ezáltal a Barcsi borókás hazánk egyik legjobban kikutatott természet­védelmi területévé vált. A 3417 hektáros, igen változatos élőhelyeket magába fog­laló területről a mai napig mintegy 1200 növény- és 3000 állatfaj előfordulását ismertettük. A jelentős fajszám mellett legalább olyan fontos, hogy több tucatnyi faj egyetlen vagy nagyon kevés közül az egyik hazai előfordulási helye a tájvé­delmi körzet. Sőt, néhány eddig csakis innét megismert fajt tart nyilván a tudo­mány. A kutatások során a legtöbb esetben nem csupán bizonyos növények vagy ál­latfajok előfordulását jegyeztük fel, hanem igyekeztünk a sajátos összetételű faj-együttesek, társulások létrejöttére megtalálni a magyarázatot. Ezen túlmenően pedig - természetvédelmi területről lévén szó - a kutatások eredményeit sok eset­ben közvetlenül fel lehet használni a terület illetve annak növény- és állatvilá­gának védelmére. így például számos cikkből kitűnt az aggódás a rendkívül értékes lápok rohamosan romló állapota miatt, valamint a sok helyen nem tájba illő nö­vényzet, erdőtelepítések miatt. Kutatómunkánkat a természetvédelmi szervek a kezdettől fogva erkölcsileg és anyagilag hathatósan támogatták. Név szerint kell köszönetet mondanunk e helyen Dr. Szabó Lajos igazgatónak /OKTH Dél-dunántúli Felügyelősége/, valamint Szabó Imre tájvédelmi körzetvezetőnek és András Ernő erdésztechnikusnak sokoldalú és mindig hatékony segítségükért. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hiva­tal, valamint a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága anyagi támogatásukkal kiadvá­nyaink megjelenését tették lehetővé. A Barcsi borókás tájvédelmi körzet flórájának, vegetációjának, faunájának megismerése ezekkel a vizsgálatokkal még nem fejeződött be. Több növény- és ál­latcsoportot nem kutattak vagy a kutatások eredményeit nem írták meg. A területen végbemenő fizikai változások - legyenek azok kedvező vagy epedig kedvezőtlen irá­nyúak - ugyancsak jelentősen módosíthatják az élővilágot. Éppen ezért a jövőben is szükségesnek tartjuk az itt folyó kutatásokat, sőt, 10-15 év múlva ismét cél­szerű lenne egy minden élőlény-csoportra kiterjedő újabb intenzív kutatást végez­7

Next

/
Thumbnails
Contents