Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Borhidi A. - Juhász M.: Egy új növénytársulás a Barcs tájvédelmi körzetben: Ranunculo flammulae-Gratioletum oficinalis Borhidi et Juhász ass. Nova.- A new plant community in the Nature Conservation Area of Barcs, Hungary: Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi et Juhász, ass. Nova

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 59-66. Pécs, Hungária, 1985. EGY ŰJ NÖVÉNYTÁRSULÁS A BARCSI TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN: RANUNCULO FLAMMULAE-GRATIOLETUM OFFICINALIS BORHIDI ET JUHÁSZ ASS. NOVA BORHIDI Attila—JUHÁSZ Magdolna BORHIDI, A. - JUHÁSZ, M.: A new plant community in the Nature Conservation Area of Bares, Hungary: Ranunculo flammulae-G-ratioletum officinalis BORHIDI et JUHÁSZ ass. nova. Abstract. A new herbaceous plant association growing on the wet and acidophilous sandy marshes is described and named of the dominant species as Ranunculo flammulae-G-ratioletum officinalis, belonging to the association class Littorelletea. 1981-ben lettünk figyelmesek a tájvédelmi körzet időszakos állóvizeinek szegélyén elhelyezkedő, érdekes megjelenésű, békaboglárkás-csikorgófüves növényzeti állományokra, melyekben akkor és a következő két évben összesen 17 felvételt készítettünk. Ezek összesítéséből és elemzéséből kiderült, hogy egy jellemző összetételű, eddig ismeretlen növénytársulásról van szó, mely a mezoklimatikus és edafikus környezeti tényezők sajátos összjátékaként alakulhatott ki éppen itt. A termőhely jellemzői A terület éghajlatára szubatlanti és szintbmediterrán hatás jellemző, utóbbira utal az őszi, második csapadékmaximum, előbbire a viszonylag magas évi csapadékmennyiség /800 mm körül/, melynek nagy hányada a nyári félévben hullik /BORHIDI 1961/. A társulás termőhelye nedves, savanyú homoktalajon van, láptavak homokos szegélyében, a láptavakat összekötő lapos mélyületekben, vízlevezető árkok oldalán, rendszerint a tavaszi magas vízállás által elborított /márciustól május elejéig/, de a nyári alacsony vízszontek által szabadon hagyott felületeken. A legszebb, legtipikusabb állományok égerlápok szegélyzónáiban találhatók, amelyek napszakos árnyékolása biztosítja, hogy a termőhely a nyári hónapokban is nedves maradjon. A tavak és árkok vize gyengén savanyú, a pH 5,8-6,5 között változik, kifejezetten oligotróf jellegű, amit az alacsony elektrolit- és Ga-tartalom is mutat /vö. UHERKOVICH G. 1981/. Az idézett helyen közölt vízvizsgálati adatok a társulás locus classicus-án készültek. A társulás jellemzése A felvételek földrajzi, tömeg- és struktúra-adatai a következők: 1. 1981. szept. 7. A Szűrűhely-folyása medencéjét átszelő úttól keletre. 1x4 m. B: 70 i». m: 10-60 cm. 2. 1981. szept. 7. Ugyanott, az előző felvételtől északra. 2x2 m. B: 85 %. m: 10-70 cm. 59