Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Kádár G.: A Barcsi borókás vizeinek bakteriológiai viszonyai. - Bacteriology of the waters in the Barcs Juniper Woodland, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 25-33. Pécs, Hungária, 1985. A BARCSI BORÓKÁS VIZEINEK BAKTERIOLÓGIAI VISZONYAI KÁDÁR Géza KÁDÁR, $.: Bacteriology of the waters in the Bares Juniper Woodland Hungary

. Abstract. The water bedies are very mosaic-like chemically and in bacterial demolishing. The bacterial demolition is impeded in the waters being rich in humin components. The total bacterium number is defined by the temperature and utilizable organic material as well as light. Bevezetés. A terület hidrobiológiái kutatását UHERKOV

ICH /1976, 1978, 1981/ elsősorban algológiai szempontból végeste, de közölt vízkémiai adatokat is, E vízterek általános limnoiógiai viszonyait UHERKÖVICH és KÁDÁR /1983/ vizsgálták és már itt közölnek bakteriológiai eredményeket, azonban főként a vizek halobitását, a vízkémiai, valamint a trofitási viszonyokat vették szemügyre. Az itteni vízterek sajátossága a nagyfokú mozaikosság. A patak, halastavak, természetes tavacskák, lápok eltérő halobitási, trofitási értékűek. Az ionösszetétel dominanciája szerint Ua-HCO,-os lúgos /pH=9,3/ és Ca-Mg-HCO^ savanyú /pH= 5,05/, huminanyagokban gazdag, lápi jellegű vizek képezik a szélső típusokat, amelyek trofitásban is eltérők. A baktériumok igen fontos helyet foglalnak el a vizek anyag-energiaforgalmában. Minden energiaszinten képviselve vannak, úgy is, mint autotrófok; s mint lebontók a tápanyagok ásványosításában játszanak döntő szerepet. A baktériumok mennyiségi viszonyai nemcsak higiénés vonatkozásban, de egy vízi élettér tápanyagé llátottságát, szaprobitását illetően is igen sok információt hordoznak. Ebben a dolgozatban a Barcsi borókás tavaiban lévő baktériumszám - csíraszám és az alapvető higiénés tápanyagellátottsági viszonyok kérdéseit vizsgálom az 1980 és 1984 közötti időszakban. A vizsgált vizek ismertetése A Dráva bal partján le'vő tájvédelmi körzet víztereire nemcsak kémiai vonatkozásban mondható el a nagyfokú mozaikosság, hanem a vízterek /patak, halastó, tavacskák/ időszakos illetve állandó vízűek. Víztelítettségük a csapadék és a klimatikus viszonyok függvénye. A csapadak mennyisége évente 780-830 mm, eloszlása áprilisi és október maximumot mutat, szubmediterrán jellegű. A párolgás átlagértéke 600 mm évente /V. NAGY 1971/. Az átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapban 20-22 °C, a leghidegebb hónapban -1 °C. A napsütéses órák száma évente 2050. 1. Időszakos vizek. A Szűrűhely-folyás az észak-déli vízfolyásrendszer része, mely észak felől 25