Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)
Juhász M. - Szerdahelyi T. - Szollát Gy.: Természetvédelmi gondolatok a Barcsi tájvédelmi körzetben - botanikai tapasztalatok alapján. - Natural conservation troubles in the Preservation Area of Barcs (Hungary) – on a stand of botanists’ experiences
1 о* /arcra szállt/; Macsilia, 1982. VIII. 21. 2 о* /szemöldökre és tarkóra szállt/. Ornithomyia avicularia LINNAEUS. - Nagyberek, 2-es odú, Parus major tollas fióka járói, 1976. VII.30. 2 o_. Néhány megjegyzés a fogott fajokról. A Lipoptena cervi gyakran repül emberre, szarvasváltók környékén. Mind a Nagyberek, mind a Szűrűhely-folyás mentén renszeresen használt szarvasváltó volt, nemegyszer látni lehetett a vonuló szarvasokat.. Bár a Lipoptena ceirvi elsősorban szarvasok, őzek vérét ssívja, de az újabb kutatások /POPOV 1965, IVANOV 1975, HACKMANN et al. 1983/ szerint előfordul, hogy embervért is szív. Leggyakrabban a rikettsiazist, a toxoplasmosist, a tularémiát és az antraxot terjeszti. Emberre nem jelent nagy vészelje, mert eddig még nincs tudomásunk ferzőzésről. A Kippe— bosca equina a ló és a szarvasmarha jellegzetes tetűlegye, bár előkerült néhá?.iy madárról /bagoly, kánya stb./ és szarvasfélékről is. Az embert is támadja. Járvénytani szerepe hasonló az előző fajéhoz, bár a veszélyessége még az előzőnél is nagyobb, mivel a háziállatokat fertőzheti meg. Az Ornithomyia avicularia a madarak jellegzetes és gyakori kullancslegye. Gazdaállatban nem válogatós. Enekesmadarakon gyakori. Emberre és emlősökre nem száll. Irodalom HACKMANN, W. - RANTANEN, T. - VOUJOLAHTI, P. /1983/: Immigration of Lipoptena cervi /Diptera, Hippoboscidae/ in Finland, notes on its biology and medical significance. - Notul. Entomol. 63: 53-59. IVANOV, V. I. /1975/: К antropofilii olenej kravasoski. Lipoptenia cervi L. /Diptera, Hippoboscidae/. - Med. Parazit. 44: 491-495. MAJER, J. /1978/: Adatok Pécs, Égervölgy mesterséges,madárodúinak téli madár és ízeltlábú faunájához. - A Janus Pannonius Múz. Evk. 22 /1977/: 115-116. MAJER, J. - KACZMAREK, S. /198O/: Pleas from the nests of birds in Pomorze and Mecsek Mountains. - Pécsi Tanárképző Pőisk..Tud. Közi. 22 /1979/: 233-237. POPOV, A. ¥. /I965/: The life cycle of houseflies Lipoptena cervi L. /Diptera, Hippoboscidae/. - Revue Entom. 44: 573-583. SQÓS, Á. /1955/: Bábtojó legyek. Muscidae pupiparae. - Magyarország Állatvilága ,XV/17. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZABÓ, I. /1959/: A magyarországi madarak bolhái. - Állattani Közi. '56: 137-145. SZABÓ, I. /1975/: Bolhák. Siphonaptera. - Magyarország Állavilága XV/18. Akadémiai Kiadó, Budapest. TERMÉSZETVÉDELMI GONDOK A BARCSI TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN — BOTANIKAI TAPASZTALATOK ALAPJÁN JUHÁSZ Magdolna-SZERDAHELYI Tibor-SZOLLÁT György JUHÁSZ, M. - SZERDAHELYI, T. - SZOLLÁT, Gy.: Natural conservaton troubles in the Preservation Area of Barcs /Hungary/ - on a stand of botanists' experiences. Abstract. 28 protected plant species grow on the area, five of them are special rarities. The existence of several plant communities - moors, alderwoods and some other types of vegetation - dépens on the subsoil water and the water quantity of the Rigóc Stream. Water level had decreased during the past years, therefore some moors dried out and became weedy. The area of Skotch fire and acacia stands must be reduced. The Juniper Woodland is a secondary phase of the vegetation developed as an aftermath of humane effect. Egészen az utóbbi évtizedekig a botanikusok - éppúgy a zoológusok - csak tudományos szempontból vizsgálták a kutatott területeket. A közismert okoknál fogva - melyeket általánosságban környezetátalakításnak nevezünk - azonban manapság véleményünk szerint egyre kevésbé hagyhatják megjegyzés nélkül az ezzel kapcsolatos jelenségeket, különösen védett területek esetében. A Dunántúl egyik legértékesebb védett területének jelenlegi állapotában és 241
