Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Tóth S.: A Barcsi borókás zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae), II. - The Syrphid flies of the Barcs Juniper Woodland, Hungary (Diptera)

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 151-162. Pécs, Hungária, 1985. A BARCSI BORÓKÁS ZENGŐLÉGY FAUNÁJA (DIFFERA, SYRPHIDAE), П. TÓTH Sándor l TÓTH, S.: The syrphid flies of Barcs Juniper Woodland, Hungary /Diptera/. А b s t г а с t. The syrphid fauna'of the area consists of 92 species, it is a third of total Hungarian fauna. Some common species have never been collected in the area, but several interesting species were caught here. B'^e v e z e t é s A Barcsi borókás TE területén 1975 és 1984 között végeztem intenzívnek nevezhető dipterológiai vizsgálatokat "A Mécsek és környéka természeti képe" program keretében. Gyűjtéseim az első 3-4 évben\gyakoribbak voltak és eleinte a tájvédelmi, körzet Diptera faunájának minél teljeèebb feltárására törekedtem. Később azonban- munkámat reálisabb alapokra helyezve szelektálva folytattam a gyűjtést. A szűkös tárolókapacitás és az időhiány miatt a preparálást is csak néhány család fajaira korlátoztam. Ezek között első helyen a zengőlegyek szerepeltek. Rajtuk kívül gyűjtöttem a csípőszúnyogokat /Culicidae/, a lószúnyogokat /Tipulidae/, az iszapszúnyogokat /íiimoniidae/, a bögölyökat /Tabanidae/, a katonalegyeket /Stratiomyidae/, a pö szörlegyeket /Bombyliidae/, a fürkészlegyeket /Tachinidaĉf/, stb. Munkám eredményeképpen először a terület zengőlegyeiről jelent meg dolgozat /TÓTH 1978/. Majd később feldolgoztam a csípőszúnyogokat /TÓTH ."3.981/ és, a lószúnyogokat /TÓTH 1983/. A Barcsi borókás TK élővilágáról készült jelen /negyedik/ kötetben lát napvilágot a területen gyűjtött bögöly /MAJER 1985/, valamint a fürkészlégy /MIHÁLYI-TÓTH 1985/ anyag adatait tartalmazó közös dolgozat. Terveztem továbbá a borókásból származó elég jelentős Limoniidae anyag adatainak megjelentetését is, azonban a feldolgozás során olyan sok nehézség merülx fel, hogy a dolgozat megírását későbbi időpontra kellett halasztanom. Ugyanakkor felmerült a lehetősége és szükségessége a tájvédelmi körzet zengőlegyeiről egy újabb dolgozat összeállításának. Több indok is szól e megoldás mellett, faelső cikkemben /TÓTH 1978/ ugyan megkockáztattam azt a kijelentést, hogy a továbbiakban nem sok faj fog már előkerülni a területről, ezért ezek nem fogják lényegesen befolyásolni a faunaképet. Az újabb gyűjtések azonban rácáfoltak erre és jelen munka kereken 30 #-kál több fajt tartalmaz az előzőnél. A fajszám növekeíd"ése azonban koxántsem csupán mennyiségi, hanem jelentős minőségi változást is jelent, hiszen jónéhány faunisztikailag érdekes állat került elő. A fajszám gyarapodásához az újabb gyűjtések mellett a korábbról származó meghatározatlan anyag feldolgozása is hozzájárult. Végeredményben a hazai fajok közel egyharmada előkerült a területről. Ezt jelentős eredménynek könyvelhetjük el. Még egy lényeges tényező, hogy az elmúlt 5-10 év alatt a zengőlegyekkel kapcsolatos újabb /részben revíziós/ külföldi szakkönyvek és szakcikkek jelexvtek meg /CLAUSSEN 1980, DUSEK-LÁSKA 1967, GOOT 1981, HIPPA 1968, PEDERSEN 1973/, mer151