Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

ELŐSZÓ A jelen munka egy kandidátusi értekezés része volt, amely célul tűzte ki, hogy a Zselicnek, - hazánk egy erdőgazdaságilag igen jelentős tájának - erdőtársulásairól, mint elméleti és erdőtipusairól, mint gyakorlati-gazdasági egységeiről korrekt tudományos leirást és ökológiai-cönológiai jellemzést adjon. A terepmunkák 1957 és I960 között folytak, a növénycönológiának abban a hőskorában, amikor a növényökológusok és erdészbotanikusok együtt dolgozták ki a hazai erdőtipológia alapjait. Ekkor az erdőtipológia még nem vált hivatalosan a gyakorlati erdőmüvelés tudományos alapjává, de a haladó szellemű erdőgazdasági és erdészeti vezetők részéről már komoly érdeklődés nyilvánult meg az erdőtipológia gyakorlati alkalmazása iránt. Ezt a tudománytörténeti tényt azért érdemes hangsúlyozni, hogy emlékeztessünk: a botanikai, geobotanikai, növénycönológiai és ökológiai alapkutatások már az 50-es években - a ma is korszerűnek deklarált tudománypolitikai elvek szellemében - a gyakorlati termelés előmozdítását szolgálták. Az sem titok ma már, hogy az erdőtipológiai alapkutatások eredményeinek a gyakorlati erdőművelésbe való bevezetéséhez szükséges - un. innovációs-idő annak idején kb. 10 esztendő volt. Az értekezésnek eredetileg jelentős részét tette ki az illir bükkösök és gyertyános tölgyesek elméleti cönoszisztematikai feldolgozása, amely akkor egy - nemzetközi tudományos fórumon is megfogalmazott /STOLZENAU, 1962/ - alapkutatási igényt volt hivatva kielégiteni. Ez az anyag időközben idegen nyelven megjelent / BORHIDI 1963, 1965, 1967, 1968/, ezért ehelyütt csak rövid összefoglalást közlök erről, - kitérve egyúttal a téma körül azóta lezajlott vitákra, állásfoglalásokra. Az általános rész egyes fejezeteit - főleg a növényföldrajzi fejezetet a közben eltelt idő folyamán megjelent eredmények figyelembe vételével átdolgoztam. A tanulmrny esszenciális részét képező erdőcönológiai és ökológiai vizsgálatok, táblázatok anyaga mitsem vesztett időszerűségéből, tudományos értéke és értékelése változatlan maradt, - sőt dokumentativ értéke meg is nőtt a lepergett évek során. Ez a körülmény indokolta, hogy a szóban forgó részek gyakorlatilag változtatás nélkül kerüljenek megjelentetésre. A kutató munka idején a Zselic jobbára csak az erdészeti szakemberek előtt volt ismert, botanikai és zoológiai szempontból feltáratlan, úgyszólván ismeretlen tájnak számitott. Azóta, a Zselici Tájvédelmi Körzet kialakitása nyomán, vadászok, természetbarátok és turisták ezrei látogatják e kivételes szépségű erdős tájat. E munka, - tudományos és gyakorlati eredményein tul - útitársul is szolgálhat számunkra, hogy ne csak csodáló, de értő szemmel is járják a Zselic gyönyörű rengetegeit. 6