Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)
A Carex acutiformis-os és Carex gracilis-es magassásrétek szukcessziója a mocsárréteken át szintén a kaszáló rétekhez /Arrhenatherion/ vezet. Mindkét társulás-csoport csak a dombvidék szélein alakult ki nagyobb elterjedéssel. A sédbúza délles jellegű társulása /Deschampsietum caespitosae croato-pannonicum/ csak töredékesen alakult ki, legeltetett és gyenge szikesedésre hajló Carex distans-os állományai gyakoribbak. Nagyobb szerepet játszanak az igen bő hozamú Festuca pratensis gyepek, melyeken számos fűfaj uralkodhat, mint a Dactylis glomerata, Bromus commutatus és leggyakrabban a Holcus lanatus. A legjobb bonitásu kaszáló rétek az Arrhenatheretum elatioris társulás állományai, melyek Kaposvár és Dombóvár között a Kapós völgyében igen elterjedtek és a térszinti viszonyoknak megfelelően különféle mozaik-komplexeket alkotnak a magassásosés mocsárrétekkel. A bükkös és gyertyános-tölgyes erdők kevésbé zavart irtásrétjein az alacsony hegyvidékekre jellemző Festuco rubrae-Cynosure tum fragmentumai is kialakulnak, gyakoribb azonban - főleg a csapadékban szegényebb peremterületek lejtőin - s legeltetés hatására létrejött Lolio-Cynosuretum gyepje. A gyeptárulások közül különösebb figyelmet érdemel az országos viszonylatban még kevéssé kutatott forráslápi és magaskóros növényzet /KOVÁCS M.196O/, melynek állományai a Zselic területén is előfordulnak. Ilyen elsősorban a DélDunántúl több pontján kötött, agyagos talajokon előforduló erdei forrásláp társulás, melyet először iáomogyból említettem Cardaminetum amarae chrysosplenietosum néven /BORHIDI ap. SOÓ 1957/, újabban azonban önálló társulásnak is tekintik és MAAS /1959/ Cardamino - Chrysosplenietum alternifolii néven írja le, Fischer pedig már 3 szübasszociácioját is megkülönbözteti több ökológiai variánssal /FISCHER 1962/. Ez a társulás erdei források, vékony vízerek, csermelyek körül kialakuló, sűrű, kétszintű növénytársulás, dús alacsony gyepszinttel és hasonlóan zárt mohaszinttel.' Jellegzetes vonását a forráslápi, magaskórós és ligeterdei füvek, valamint mohák érdekes kombinációja adja. összetétele két felvétel alapján a következő: /1.felvétel helye: Zselic, Kaposgyarmat, Tótfalusi-erdő; 2. felvétel: Belső-Somogy, Szentai-erdő, Kiskunovica; a felvételi területek nagysága:' 25 m , a gyepszint magassága 20-25 cm/. A gyepszint borítása: 60 % Chrysosplenium alternifolium 2-3 Car.damine amara 2 Angelica silvestris + Cerastium silvaticum + lysimachia nummularia 2 Ranunculus repens 1 Stellaria aquatica +-1 Equisetum telmateia + Paris quadrifolia + Petasites hybridus +-1 Pulmonaria officinalis + Urtica dioica + Epilobium palustre Lychnis flos-cuculi Montia verna Poa palustris Veronica beccabunga A mohaszint borítása: 5o % Marchantia polymorpha 2-3 Conocephalum conicum 2 Calliergon cuspidatum 2 Drepanocladus adun eus 11 100 1° 5 2-3 +-1 +-1 1-2 1 2 40 1o 1-2 2 1 2 35
