Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

csak a keleti Zselicben alakul ki a térképen jelölt szélességben. Jelentősen csökkenti e talajtípus jelentőségét a Zselicben az a tény, hogy a Raman-féle erdőtalaj övében csak kevés erdőt találunk, főleg mezőgazdasági területek uralkodnak. à Raman-féle erd^talaj tulajdonképen nem válik el élesen az előző talajtípustól. Jellegzetessége, hogy a kilúgzási szint csak színében tér el a felhalmozódási szinttől, agyagtartalmát és agyagminőségét tekintve azonban nem különbözik tőle /v.o. STEFANOVITS-SZÜCS 1961/. Az A

± szint barnás színű, vas- . tag, bár a területen csak ritkán éri el a 30-40 cm-es vastagságot. A humusz tipusa mull, magas humusztartalommal /5-7 %/. A B-szint vörösesbarna, erősen diós szerkezetű és élesen elválik a C-szinttől. Bár a termőréteg vastagsága rendesen alatta marad az előző talajtípusénak, szántóföldi művelésre alkalmasabb amannál. Reakciója semlegesbe hajló /pH 6,3-6,5 felett/. A kicserélhető kationok között a Ca uralkodó, a komplexen oldhatók között van a vas. 3. A dombhátak között fekvő völgyekben a fekete szinu réti talajok elterjedtek. A-szintjük humuszban gazdag, morzsalékos, szemcsés szerkezetű; a B-szint fényes szurokfekete, hasábos, gyakran rozsdafoltokkal, vasborsókkal, alján szürkéskék glej-csíkokkal. A humusztartalom felső szintekben 4-6 #, az alsóbb rétegekben rohamosan csökken, összetételében a huminsavak dominálnak. Kémhatása mérsékelten savanyú, karbonát csak a C-szintben jelentkezik. A patakmedrek rendezése során több helyütt is erőteljes sztyepesedési foiyamat látható, a feltalaj szürkés-barna színt ölt, szerkezete morzsalékos, -jó levegőzöttségű. 3.a. Itt említjük meg, hogy a patakvölgyekben lévő erdők alatt ennek a talajtípusnak megfelelő erdei talajok alakultak ki, melyeket mocsári és ártéri erdőtalajoknak neveznek. Itt az erdei növénytakaró hatása az előző típussal szemben fokozott mérvű kilúgzódásban és glej-képződésben nyilvánul meg. Ezt a talajtípust a genetikai talajtérkép /i.e./ nem jelöli a területen; igaz, hogy. előfordulása szórványos és. nem is tipikus kialakulása. Ennek oka nyilván az,' hogy a Zselicben e talajtípus másodlagosan jön létre a réti talaj beerdősülése és degradációja folytán, míg a tipikus mocsári erdőtalaj kialakulása más genetikai folyamatok eredménye - főként nyers öntéstalajból keletkezik. A szokványos mocsári erdőtalajjal szemben itt u.i. gyakran előfordul, hogy a feHső szint szerves anyagban viszonylag gazdag, humusz, amit részben a domboldalakról lemosott humuszos hordalékból származtathatunk. Helyenként, főleg a síksággal szomszédos területeken és a völgyek eróziós mélyedéseiben a tőzegképződés nyomai is fellelhetők. A vízszint ingadozását a glejes réteg felső szintjeiben mutatkozó rozsdaerek jelzik. 4. A talajtérkép a Kapós völgyéből lápos réti agyagtalajt is jelez. Kétségtelen, hogy ez a a talajtípus már a dombvidék szélein is jelentkezik, az alacsonyabb fekvésű széles völgytalpakban - a Surján, Almás és Vizárok egyes völgyszakaszain - főleg ott, ahol a patakmeder esése csökken, s a tavaszi áradáskor hosszabb ideig víz alatt marad a terület. Néhány helyen halastavakat is létesítettek az ilyen jellegű völgyszakaszokon pl. Kaposdada, Bárdibükk, Kaposmérő, Csertő környékén. Ez a talajtípus tulajdonképpen átmeneti jellegű a réti és láptalajok között, amit lényegében a nedvesség ill. a nedvességbőség fokozatai szabnak meg. Ezt a talajt a réti talajokkal szemben a felső szint magasabb humusztartalma jellemzi, melynek értékei 7-10 ?° között ingadoznak. 2â