Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)
A Zselic földrajz viszonyai A Zselic földrajzi helye A Zselic a Dél-Dunántúl jellegzetes dombvidéke, mely Kaposvár és Szigetvár között terül el, mintegy 180 ezer kataszteri hold területen. A táj neve szláv eredetű, a "zselica" szóból származik, ami üdét, kiest, kellemest jelent, és a név helyesen tükrözi a táj természeti adottságait. A "Selye" név elsőízben I.László király adománylevelében szerepel s azóta hivatalosan is elfogadott név, melyet nemcsak a helyi lakosság használ, hanem a földrajzi szakirodalom is» Vitatott kérdés a terület nagysága és körülhatárolása. Már a múlt század 60-as éveiben készült PESTY Frigyes-féle helységnévtár is ellentmondó adatokat tartalmaz a terület határaira vonatkozóan. KOGUTOVICZ /1930/ a terület északi határául a Kapós völgyét tekinti Kisasszondtól Kapó sgyarmat ig. Ez jól kivehető, természetes határvonal, mely a továbbiakban nem képezi vita tárgyát. Nyugaton a Belső-Somogy pleisztocén homokvidékéből kiemelkedő pannon dombok elég éles morfológiai és alapkőzeti határt adnak.,, melyet a Kisasszond, Gige és Kadarkút községeken át Szigetvárra vezető mtíúttal szokás meghúzni. Ez a yonal földrajzilag feltétlenül helyes és általánosan elfogadott /KOGUTOVICZ 1930, BULLA 1962/, bár BOROS, HORVÁT és BABOS növényföldrajzi és erdészeti -meggOJudolásból kissé keletebbre vonja meg a határt, az egykori Kaposvár-Barcs vasútvonal mentén, levágva ezzel a Kaposf б-Szomajom-Kisasszond-Kadarkút háromszöget, a dombvidék erősen ellankásodó és homokterületekkel tarkitott északnyugati nyúlványát. Délen a Zselic dombhátai menedékesen simulnak az Ormányság síkjába, az alapkőzeti határ is nehezebben követhető, mint nyugaton. KOGUTOVICZ itt BasaIon és Turbókon át Szigetvár elkerülésével Baranya megye határáig húzza a terület határát, mig HORVÁT és BABOS Szigetváron keresztül vonják meg a határvonalat. A legvitatottabb kérdés azonban a terület kelet felé való elhatárolása. Ez érthető is, hiszen a Mecsekig sem orográfiai, sem geológiai, sem egyéb számottevő természetes határvonalat a területen nem találunk. Már KOGUTOVICZ említi, hogy a Zselic keleti határa nem természetes és voltaképpen egyetlen nagy egységet alkot a Völgységgel és Hegyháttal. BULLA /1962/ is ezt a megállapítást teszi magáévá. így előbb a terület lakossága, majd azok nyomán a tudományos kutatók is a közigazgatási határt tették meg a táj határának. A dombvidék somogyi részét nevezik Zselicnek, a baranyai részt pedig az ú.n. Baranyai Hegyhát nyugati szárnyának. Ezt a felfogást a Zselic szűkebb értelmezésének tekinthetjük. A lakosság nagy része ma is, és HORVÁT /1942/ még ennél is kisebbre vonja a területet azáltal, hogy egyszerűen a volt Kaposvár-Szigetvár vasútvonalat tekinti a Zselic keleti határának. Természeti földrajzi szempontból mindkét álláspont nyilvánvalóan helytelen és BULLA /1962/ a baranyai Hegyhát nyugati részét is a Zselichez vonja s a Zselic keleti határát a Dombóvár-Szentlőrinc vasútvonalig tolja ki. Ez a Zselic tágabb értelmezése, mely erdészetileg és növényföldrajzilag /BABOS 1954, BORHIDI I960/ is indokolt. A természetben általában ritkán találunk éles határokat s a természeti tájak között csakúgy mint a természetes növénytakaróban, mindenütt találhatók a körülményektől függően többé.vagy kevésbé széles átmenetek. Ezt figyelembevéve, a rendelkezésre álló földrajzi és növénytani adatok alapján a Zselicdombvidékének határául a következő vonalakat tekinthetjük': északon a Kapós völ-
