Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Uherkovich G. – Kádár G.: A Mocsila láptó (Barcsi borókás) limnológiai-algológiai viszonyairól. - On the limnological-algological conditions of the „Macsila” swamp-pond (Juniper Woodland of Barcs, Hungary)

A meglelt algák taxonómiai elemzése szerint a Cyanophyta 14, az Euglenophyta 22, a Pyrrhophyta 8, a Chrysophyceae-Xanthophyceae 10, a Bacillariophyceae 27, a Chlorophyceae 34 és a Conjugatophyceae 34 taxonnal van képviselve. Az össztaxonszám 149, ez a szám részletezőbb vizsgálat esetén nyilván emelkedne. De már ez a taxonszám is alapot szolgáltat a trofitási viszonyokat indikáló különböző ún. algaindexek kiszámításához. A FELFÖLDY (1974) által követett rendszer szerint vizünk esetében a következő értékeket adhatjuk meg: Cyanophyta-ind ex (Cy/D) 0,43; Chlorococcales-index (Ch/D) 0,74; Euglena-index (E/Cy + Ch) 0,58; összetett index (Cy+Ch+C+ E/D)I,87. A Су-index szerint vizünk enyhén eutróf, ugyanezt mutatja az összetett index. Ezzel szemben a Ch-index oligotróí vizre utal, de elég közel az eutrófia határához. Ez az index esetünkben inkább vizünk enyhén savanyú jellegét hangsúlyozza. A vizek savanyú jellege és oíigotróf volta általában párhuzamos jelenségek, de vannak éppen a nem extrém savanyú vizek esetében, mint amilyen a mi vizünk is - kivételek. Ezek az adatok egybevágnak vizünk átmeneti lápi jellegéről nyert kémiai és klorofill-mérési adatokkal. Az E-index, amelyet THUNMAHK Észak-Európára dolgozott ki, a mi klimatikai viszonyaink között nézetünk szerint aligha alkalmazható, igy annak itteni értékéből sem vonunk le következtetéseket. Ha az egyes algataxonómiai csoportokat közelebbről szemügyre vesszük, a kovamoszatoknál feltűnik, hogy inkább a savanyú vizekre jellemző Eunotia- és Pinnulariataxonok fordulnak elő. Az előbbi nemzetség 7, az utóbbi ugyancsak 7 taxonnal van kép viselve, ez az összes előfordult kovám oszat-tax ónnak több mint fele. A viszonylag nagy számú Conjugatophyceae-taxon közül elég sok a nem határozottan savanyú vizekhez kötött szervezet. A meglelt algák taxonómiai összképe is vizünk átmeneti lápi jellegét húzza alá. Összefoglalás A Barcsi borókás elnevezésű természetvédelmi terület délkeleti szélén fekvő Macsila láptó enyhén savanyú vizű, makrofitonokkal erősen- benőtt, sekély, de állandó viz. Savanyú volta mellett eutróf. Olyan átmeneti lápviz, amelynek algavegetációjában a savanyúvizi és a neutrális vagy enyhén lúgos vizek algái egyaránt megtalálhatók, bár a savanyúviziek száma kétségtelenül nagyobb. A most megállapított vízkémiai, bakteriológiai és algológiai adatok lehetővé teszik, hogy a láptóban a jövőben bekövetkező változásokat - legyenek azok akár antropogén eredetűek, akár természetes elöregedésből következőek - objektiv bázisról vizsgálhassuk. 13