Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Józan Zs.: A Barcsi borókás fullánkos (Hymenoptera, Aculeata) faunája, I. - The Aculeata fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

Ectemnius fossorius (LINNAEUS) - 6: 1982. VIII. 10. 3 <5; 8: 1978. VIII. 21. 1 o; 15; 19 82. VIII. 10. 1 o. - Hegy- és dombvidékeink lakója, a síkságokon csak vizek közelében él (MÓCZÁR 1959). Itteni lelőhelyei is igazolják ezen megfigyeléseket. Tápnövénye a Seseli varium. Ectemnius lapidarius (

PANZER) - 2: 1979. VII. 8. 1 о (T.). - Ökológiai igényei az előző fajéhoz hasonlóak. Megfelelő biotópokban további lelőhelyei várhatók. Ectemnius lituratus (PANZER) - 6: 1982, VII. 18. ló*.- Nedvességkedvelő erdei faj. Borókásbeli elterjedése valószinüleg az előzőhöz hasonló. Ectemnius nigrifrons (CRESSON) - 5: 1982. VI. 16,' 1 o; 8: 1978. VIII. 21. 1 o. Hazánk hegyvidékein került elő: Bakony (BENEDEK 1979), Budapest környéke és Kőszegi-hegység (MÓCZÁR 1959). A borókásban erdőszegélyeken gyűjtötték Seseli varium virágain. Ectemnius rubicola (DUFOUR et PERRIS ) - 10: 1982. VII. 18. 1 o; 12: 1982. VII. 18. 1 d". - Hazánkban nem ritka. Szárazságkedvelő (BENEDEK 1979), de a borókásban az erdei tisztásokra is behatol. Daucus cárota és Seseli varium virágain fogtuk. Ectemnius rugifer (DAHLBOM) - 2: 1982. VIII. 10. ló*.- Ökológiai igényei az eloző fajéhoz hasorilőak, de egyértelműbben eremophil fajnak tűnik. Silaum peucedanoides virágain gyűjtötték. Lestica clypeata (SCHREBER) - 5: 1982. VII. 18. 1 О 1 if; 18: 1982. VIII. 10. 2 о*; 19: 1982. VIII. 10. 2 о*. - Közönséges, közömbös ökológiai igényű faj. A borókásban számtalan más lelőhelye is valőszinüs-ithető. Tápnövényei: Seseli varium és Solidago gigantea. Lestica alata (PANZER) - 1: 1982. VIII. 10. 1 о; 2: 1980. VII. 27. 1 о; 8: 1978. VIII. 21. 1 о; 18: 1982. VIII. 10. 1 о 1 о"; 19: 1982. VIII. 10. 1 о 1 ö*. - Kifejezetten eremophil faj, mindezt borókásbeli lelőhelyei is igazolják. Tápnövényei az előző fajéval azonosak. Oxybelus argentatus ssp. argentatus CURTIS - 1: 1980. VIL 27. 1 о 1 ó"; 21: 1982. VIII. 10. ló*.- Az egyetlen, Paksról előkerült példány nem bizonyította megnyugtatóan a törzsalak hazai előfordulását (MÓCZÁR 1959). A borókásban előkerült példányai ma-r gyarországi előfordulását megerősítik. Tápnövénye a Seseli varium. Hazai elterjedése alapján stenök eremophil fajnak tarthatjuk. Oxybelus argentatus CURTIS ssp. treforti SAJÓ - 1: 1967. VI. 17. 1 o. - Az alfajnak eddig mindössze 3 hazai előfordulása volt ismert: Őrszentmiklós, Pestimre, Rém (MÓCZÁR 1959). A törzsalakkal együtt a borókásban csak a nyilt hömokfelUleteken él. Oxybelus aurantiacus MOCSÁRY - 2: 1982. VIII. 10. 1 o; 21: 1982. VIII. 10. 1 j 1 ö*{ - Ritka eremophil faj, amely mindössze 6 lelőhelyről került elő eddig (MÓCZÁR 1959), A Dunántúlon ez a második ismertté vált előfordulási helye. Seseli varium és Silaum peucedanoides virágain gyűjtötték. Oxybelus bipunctatus OLIVIER - 1: 1982. VII. 18. 1 о 1 ф 2: 1982. VIII. 10. 2 о 2 ö*; 5: 1982. VI. 16. 1 ö*; 6: 1982. VII. 18. 1 o* 10: 1982. VII. 18. 2 o; 11: 1974. VI. 15. 2 o; 21: 1982. VIII. 10. 1 о 3 ó*. - Psammophil, melegkedvelő faj. A vizsgált terület melegebb biotópjaiban nem ritka. Tápnövénye a Daucus carota, Seseli varium és Silaum peucedanoides. Oxybelus lineatus (FABRICIUS) - 1: 1982. VI. 16. 1 ó". - A Dunántúlon ez a második ismertté vált lelőhelye. A Kiskunságon és közvetlen környékén gyakoribb (MÓCZÁR 1959). Kifejezetten meleg és szárazségkedvelő. Oxybelus mandibularis DAHLBOM - 1: 1982. VIII. 10. 1 o*. - Az előző fajhoz hasonló ökológiai igényű és elterjedésü. Egyelten példánya Solidago gigantea virágjáról került elő. 102