Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Uherkovich G.: A Szürühely-folyás (Barcsi borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. - On the algae of the pond „Szürühely-folyás” in the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

1. ábra. A Szürühely-fotyás (l) helyzete a Barcsi borókás tájvédelmi körzetben. terület mohavegatációját kutatja a jelenben, szives volt közölni, hogy a Szürühelyforyás tozegmohaszegélyét kizárólag a Sphagnum palustre faj alkotja. Ez a faj (vd. PAUL et al. 1931) szárazabb és teljesen nedves termőhelyeken a sikvidéktől a havasi övig egyaránt megtalálható ; itteni, olykor teljesen kiszáradó termőhelye a faj széles vizháztartási tűréshatárával magyarázható. A tőzegmoha itteni jelenléte egyebekben sajátos savanyu reákcióju környezetre utal, igy eleve - hidrobiológiái szempontból is - eligazító tájékoztatással szolgál» A SzürUhely-folyás tőzegmohás szegélyű tavacskája 5,8 - 6,4 p -értékű. Részletes vizkémiai elemzésére vizsgálataink során egyszer került sor. Az I. táblázaton közölt vizkémiai elemzést kérésemre a Pécsi Viz- és Csatornamű V. biológiai laboratóriuma (vezetője dr. KÁDÁR Géza) végezte. A szives kollegiális segítséget köszönöm. Az elemzésből kitűnik, hogy olyan alacsony elektrolit- és alacsony Ca-tartalmu vízről van szó, amely összképében oligotróf és antropogen hatásoknak kevéssé kitett. Gyűjtési és feldolgozási módszerek A planktonm intek vétele általában HD-10 um-es (Nytal) hálóval történt. A szokványos un. 25-ös planktonhálóval szemben, amely csak a 35-45 длт-nál nagyobb szervezeteket szűri ki, ez a 10 дт-es háló - a nanoplankton nagyon kevés tagja kivételével 2. ábra. A Szürühely-folyás, vízzel telten, északkelet felől (fotó: dr. Uherkovich Ákos). 6