Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Uherkovich Á.: A Barcsi borókás nagylepkefaunája I. (Lepidoptera). - The macrolepidoptera fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary (Lepidoptera)

1. A Barcsi borókás tájvédelmi körzet korábban ismeretlen fajai Aplasia ononaria PUESSL. - Darány, Kuti-őrház, 1979. VII. 31., leg. Uherkovich Á. - Először Zalában fogták hazánkban (KOVÁCS 1957), de VARGA (3^63, 1964a, b) már keleti, délkeleti előfordulási adatait is közli és megállapítja, hogy a Kárpát-medencébe mintegy "harapóf ogó-szerüen" nyomul be, hasonlóan az állatföldrajzilag eltérő tipusu, de azonos hazai elterjedésképet mutató "Sybilia^-tipusu fajokhoz. Mint amaz fajok, ez is recens terjedésben van, de ritkább azoknál. Sterrha rusticata DEN. et SCHIPP. - Darány, Kuti-őrház;- 1978. VIII. 8., leg. Varga Z. Sterrha seriata SCHRK. - Darány, Nagyberek, 1979. VIII. 16., Málaise-csapda (Majer J.). - Az utóbbi időben meglehetősen ritka volt a Dél-Dunántúlon, UHERKOVICH (1976a) csak 3 lelőhelyét adta meg. Sterrha emairginata L. - Barcs (KÖzéprigóc), Erdészeti Szakiskola, 1978. VIII. 6., VIII. 11. {fénycsapda), Rigóc mentén, 1978. VIII. 22., Darány, Kuti-őrház, 1979. VII. 31., VIII. 17. (2), leg. Uherkovich Á. Sterrha rubraria STG-R. - Darány, Nagyberek, 1979. VIII. 16. (Mal&ise-csapdâ, Majer J.) - KOVÁCS (1953, 1956) 10 hazai lelőhelyét adja meg. Egyéb faunisztikai munkákban és fénycsapda-törzskönyvekben is találkozhatunk adataival. Ezek szerint országszerte meglehetősen elterjedt fajról van szó (3.a. ábra). Ennek ellenére korábbi gyűjtéseim során egyetlen példánya sem került elő a Dél-Dunántúlról. Scopula marginepunctata GOEZE - Darány, Macsilla, 1979. VIII. 17., Malaise-csapda (Majer J.) (2). Euphyia picata HAW. - Barcs (KÖzéprigóc), Rigóc mente, 1978. VIII. 22., leg. Uherkovich Á. - A Dráva-sik erdeiben, de a környéken másutt is gyakori; néha igen nagy tömegben lép fel, mint pl, 1978. VIII. 17-én Kisdobszán, ahol 14,4 %-kal domináns faj volt (UHERKOVICH 1979a). Ochyria quadrifasciata CL. - Darány, Kuti-őrház, 1979. VII. 31., leg. Uherkovich Á. - KOVÁCS (1953, 1956) még csak 5 helyről emiitette: Sárvár-Káld, Kaposvár, Bükk hegység, Sopron, Szentendre. Az azóta eltelt időben számos faunisztikai adatközlő munkában megtaláljuk adatait, és ugy tűnik, hogy terjedőben van. A Dráva-síkon Komlósdon (UHERKOVICH 197 8b) és Kisdobszán gyűjtöttük. A Zselic nedvesebb erdőiben gyakori. Perizoma bifasciata HAW. - Darány, Kuti-őrház, 1978. VIII. 8., leg. Varga Z.j 1979. VIII. 17. (5), leg. Uherkovich Á Eupithecia nanata HBN. - Darány, borókás-nyires, 1975. VI. 21., Malaise-csapda (Tóth S.) - A szakirodalom szerint (pl. P ORSTER - WOHLFAHRT 1977, RÉZBÁNYAI 1974) "Heide"-komponens, tápnövénye a Calluna vulgaris (L.) HULL. (a csarab). KOVÁCS (1953) Kőszegről és Uzsáról emliti, majd Sopronból is előkerült. 1980-ban Szőcén és Daraboshegyen (mindkettő Vas megyében) gyűjtöttem. PAZEKAS (1977) balatonszemesi adatát ismerteti. Ez utóbbi adat is alátámasztja, hogy elterjedését nem kizárólag a Calluna vulgáris, mint a szakirodalom szerinti egyetlen tápnövény, hanem egyéb tényezők alakithatják (3.b. ábra). Eupithecia haworthiata DBL. - Darány, Kuti-őrház, 19 80. VI. 9., leg. Ronkay L. és Uherkovich A. Eupithecia tantillaria HBN. - Darány, Kuti-őrház, 1979. V. 17. (3), V. 19. (2), leg. Uherkovich A. - Erdeifenyőn élő faj, amely tápnövénye telepitése során sokfelé meghonosodott. A Dél- és Nyugat-Dunántúlon valószinüleg többfelé őshonos, igy feltehetően a Barcsi borókásban is (UHERKOVICH 19 80a). Eupithecia vulgata HAW. - Darány, Kuti-őrház, 1978. VIII. 8-9. (4), leg. Varga Z. 92