Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Horvatovich S.: A Barcsi borókás tájvédelmi körzet Cicindelidái, Carabidái és Dytiscidái (Coleoptera). - The cicindelid, carabid and dytiscid fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

44. Tölgy, nyir és égercsoportokból álló ligetes állományok és erdei-fenyő csemetést tartalmazó terület. 45. Magas vízállásnál elöntött zsombékos terület, ligetes facsoportokkal. 46. Idősebb tölgy es állomány több hangyabollyal, szegélyén 15-20 éves erdeifenyves állományokkal, erdei-fenyő és tölgy farakodókkal. 47. Nyires terület a tölgyes és a borókás találkozásánál. 48. Állandó vizű tavacskák a szuloki szekérút két oldalánál. 1979 nyár végén apró halak éltek bennük. A környéken többfelé találhatók zsombékosok, mocsarak, melyekben főleg a koratavaszi magas vízállásnál van viz. 49. Időszakos vizekkel borított nyilt terület, ahol sokfelé találhatók a korábbi erdőből származó nagy gyökeres tölgy- és nyirrönkök. 50. Vízelvezető árok a tórendszerek között, amely a szárazságok idején fenékig ki szokott száradni. 51. Az Erdészeti Szakiskolánál 1977-ben UHERKOVICH ÁKOS által üzemeltetett fénycsapda. 52. Az Erdészeti Szakiskolától keletre lévő fiatalos, részben akáccal kevert tölgyes. 53. Erdészház a Rigóc-pataknál: kiterjedt zsombékosok és magassások. Az alkalmazott gyűjtési módszerek 1. Egyelés. A Barcsi borókás területén futóbogarak egyeléssel való gyűjtésére kevés a lehetőség. Kövek itt egyáltalában nem találhatók, igy a futó bogaraknak meg kell elégedniük a növényzet és a talaj nyújtotta búvóhelyekkel. Elsősorban a korhadó fatörzsek szétmállott faanyagában, száraz fák elváló kérge alatt, valamint a nedves talajfelszínen gyűjtöttünk egyeléssel. Ebből a szempontból az ősz és a tavasz bizonyult a legjobb időszaknak. 2. Taposás. Mocsarak, tószegélyek nagyon nedves, süppedékes talaján kiválóan alkalmazható gyűjtési módszer. A Barcsi borókás területén különösen jó eredménnyel tudtuk használni, mert - különösen à késő őszi és a kora tavaszi időszakban - itt sok a mocsár, láp, zsombékokkal és semlyékekkel tarkított vizenyős terület. Nagyon sok futóbogárfajt hozott be ez a gyűjtési módszer a 9-es halastó területéről, ahol 1979 májusában a gátszakadás miatt a teljes vízmennyiség lefolyt. A vízmentes, de nedves és süppedékes talajú tófenéken 1979 májusában és júniusában sok olyan fajt tudtunk taposással gyűjteni (Omophron limbatum P., több Chlaenius-faj ), amelyek máshonnan nem kerültek elő. Ugyanitt ugyanezzel à módszerrel Bembidion- és Acupalpus-fajok nagy tömegeit sikerült begyűjteni. 3. Pényen való gyűjtés. A darányi temető sarkánál gyűjtött rendszeresen nagylepkéket UHERKOVICH ÁKOS. A fényre begyült bogarakat sok esetben megkaptam tőle, illetve több közös gyűjtés alkalmával gazdag futóbogáranyagra sikerült szert tennem. Egy alkalommal (1977.VI.16.) a Rigóc-pataknál lévő erdészház közelében, a Rigóc-patak égerligetében gyűjtöttem optimális körülmények között higany-gőzlámpán (53. számú gyűjtőhely). Ujabban UHERKOVICH Á. több alkalommal gyűjtött Honda-generátor segítségével olyan biotópokban, ahol korábban fényen senki sem gyűjtött. A Barcsi borókás területén két helyen működött fénycsapda (UHERKOVICH Á. 1978): à középrigóci erdészetnél (1975, 1976), illetve az Erdészeti Szakiskolánál (1977). Az utóbbi helyről határoztam meg némi fénycsapdaanyagot, amelyben országosan ritka .futóbogárfaj is akadt (Perigona nigriceps DEJ. ), amely más gyűjtési módszerrel nem is került elő a területről. 4. Rostálás. A leggyakrabban használt gyüjtőmódszerünk. Segítségével a legkülönbözőbb biotópokban a legkedvezőtlenebbnek látszó időszakokban (téli félév) is nagyon 70