Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Uherkovich G.: A Szürühely-folyás (Barcsi borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. - On the algae of the pond „Szürühely-folyás” in the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD. SOR. 2: 5-23. PÉCS, HUNGÁRIA 1981 A SZÜRUHELY-FOLYÁS (BARCSI BORÓKÁS) TÖZEGMOHÁS TAVACSKÁJÁNAK ALGÁI UHERKOVICH GÁBOR UHERKOVICH, G,: On the Algae of the Pond "Szürühely-folyás" in the Juniper Woodland of Bares, Hungary. Abstract. The pond "Szürühely-foly ás" margined by Sphagnum was examined in the years of 1979 and 1980, The p -index was 5.7-6.3. Enumeration of 207 taxa. The species of Euglenophyta, Bacillariophyceae and Conjugatophyceae are indicative of a periodical moor, being rare in Hungary. The genera Trachelomonas, Eunotia, Pinnularia and Closterium are represented by a variety of species. Bevezetés Jelen tanulmány a Barcsi borókás vizeinek algavegetációját feldolgozó munkák sorába tartozik. Megelőzőleg megtörtént a természetvédelmi terület nyugati szegélyén folyó Rigóc-pátak és tározótavai algavegetációjának (UHERKOVICH 1976), majd a természetvédelmi terület mintegy É-D-i tengelyében lévő Nagyberek és Tiva-tó algavegetációjának (UHERKOVICH 1978b) feldolgozása. De ez a tanulmány egyben a hidrobiológiái tanulmányok azon nagyobb csoportjába is beleilleszkedik, amelyek a Dunántúl természetvédelmi területei algavegetációjának feltárását célozzák (UHERKOVICH 1977a, 1977b, 1978a, 1978c, 1979a, 1979b). Mostani munkámban a Barcsi borókás Szürühely-foly ás nevű vize algavegetációjához kivánok gazdagabb adatsort szolgáltatni. Ez a viz a természetvédelmi kutatóháztól ("Kúti őrház") északkeleti irányban fekszik. A Szürühely-foly ás egy majdnem pontosan észak-déli vizfolyásrendszer része, amely észak felől a Kerek-tó, a Reketytye-tó és a Kabogya-tó időnkénti vizfeleslegét hozza egy természetes, sekély árokrendszeren keresztül a Szürühely-folyás nevű kis tómedencébe. Ennek viszont túlfolyó vize déli irányban az un. Külső-lápba kerül és innét nagyobb viztelitődés idején a Tiva-tóba vezetődik el. Az itt névszerint is emiitett "tavakban" és a köztük lévő árokrendszerben általában csak csapadékos időszakokban van viz, illetve a fölös vizet tovább vezető vízmozgás, A kis tavacskák némelyike hosszabb esőmentes időszakban is tartalmaz - egyre csökkenő mennyiségben - vizet, amikor is már nincs az árokrendszeren vizutánpotlásuk, de végül olykor hónapokra is teljesen kiszáradhat. Ilyen jellegű mostani vizsgálódásunk vize, a Szürühely-folyás kb. 70 x 12-20 m-es erdei tavacskája is, amely a viztelitettségtől függően 30-80 cm-es mélységű. A Szürühely-folyás tavacskájának feltűnő sajátossága, hogy keleti partját kb, 30 m hosszúságban vastag Sphagnum-párna szegélyezi, A terület Sphagnum-előfordulásairól először BOROS (1924) adott hirt, miként ő volt az, aki a tágabb terület sajátosságaira felhívta a figyelmet, A hazánkban viszonylag ritka Sphagnum-előfordulások térképes összefoglalóján (BOROS 1968, p. 260) jelzett 43 Sphagnum-előfordulási hely közül kettő esik a Barcsi borókásra. A Sphagnum subsecundum, S. inundatum, S. palustre fajok előfordulásét jelzi az utóbb idézett munka területünkön. GALAMBOS István (Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc), aki a természetvédelmi 5