Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Galambos I.: A Barcsi borókás tájvédelmi körzet moha flórája. - Moss flora of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD. SOR. 2: 25-42. PÉCS, HUNGÁRIA, 1981. A BARCSI BORÓKÁS TÁJVÉDELMI KÖRZET MOHA FLÓRÁJA GALAMBOS ISTVÁN GALAMBOS, I.: Moss Flora of the Juniper Woodland of Barcs. Abstract. Author sums up the moss flora of the area on the basis of herbariae, literature and his own collection data. He found 125 species. Two species: Fissidens osmundoides HEDW. and Hypnum fertile SENDTN. are new to Hungary, while 28 species are new to floristic district of Somogyicum. Természetföldrajzi viszonyok A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék Belső-Somogy-i középtájának délkeleti sarkában foglal helyet. Az Alföld részét képező Drávámenti-sikság a közeli Tótujfaluig nyúlik fel, de nem éri el a tárgyalt területet, melynek tengerszint feletti magassága 100-150 m között váltakozik (MAROSI 1970.). Korábbi felfogás szerint Belsö-Somogy területén a pannon üledékre levantei rétegek, majd a folyók hordalékkúpjából kifujt homok telepedett. Ujabban (MAROSI 1970) megállapították, hogy a pannon összletre előbb keresztrétegzett (felső-pliocén) fluviolacustralis eredetű homok települt, majd a pleisztocénben magán a területen ment végbe hordalékkúp képződés, amely agyag-, iszap- és homokrétegekből álló vastag üledéksort hozott létre. A hordalékkúp képződésének a riss-würm interglaciális idejére eső szerkezeti mozgások vetettek véget. A belőle kifujt s dél felé vastagodó futóhomok keletkezését a würm idejére teszik. A Tájvédelmi Körzet területén - elhelyezkedésénél fogva - a futóhomok jelentős vastagságot érhet el, s helyenként nagy buckákban halmozódik fel. A buckák közti agyagos altalaju mélyedésekben időszakos és állandó vizű lápok találhatók. A terület éghajlatára erős szubmediterrán hatás jellemző kiugró őszi második csapadékmaximummal (BORHIDI 1961) (l. ábra). Az átlagos évi csapadék 780-830 mm, de mind az évi csapadék mennyisége, mind pedig havi megoszlása erősen ingadozhat (TIHANYI 1965). A havi középhőmérséklet alacsony évi ingadozása és a nyári félév nagy csapadékmennyisége szubatlanti hatásra utal. A nyugat-balkáni flóratartomány (lllyricum) dél-dunántuli flóravidékének (Praeillyricum) somogyi flórajárásába ( Somogyicum) tartozó terület savanyutól semleges kémhatásig terjedő homoktalaján az őshonos cseres-tölgyesek rovására előtérbe kerülnek a savanyu homokpusztai gyepek, a nyires borókások és az ültetett erdeifenyvesek. Megjegyzendő, hogy az erdeifenyő természetesen újul, igy a terület egy részén őshonosnak tekinthető. A buckaközök nedves mélyedéseiben éger-lápok találhatók, benne a jellegzetes palánkos törzsű égerfák tövén dus mohapárnákkal. A Tájvédelmi Körzeten átfolyó Rigóc.-patak felső részét a század első felében keresztgátakkal halastavakká duzzasztották. Legújabban e halastavak is a természetvédelmi kezelő szerv tulajdonába kerültek 25