Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Wéber M.: Első adatok a Barcsi borókás Empididae (Diptera) faunájáról. - First published data about the Empididae (Diptera) fauna of Juniper Woodland of Barcs, Hungary

Hilàra interstincta és a H. lugubris fajokból mindezideig csak l-l példány került elő a Bükk-hegységböl, Hilara lurida. Hazánkban ritka faj, Tatán, a Bükkben és a Kőszegi-hegységben gyűjtötték, Hilara nitidula. Eddig csupán a Bükk-hegységben és Póton gyűjtötték néhány pél­dányát^ Hilara pilosa, Mindezideig csak a Mecsek hegységből ismertük, ahol 2 é példányt gyűjtöttek. A Barcsi borókásban gyakori faj» Xanthempis digramma: főként hegy- és dombvidékeinken gyakori. Empis (Pterempis) aestiva. Főként az Északi Középhegységben gyűjtötték, ahol nem ritka; de előfordul a Dunántúli Középhegységben és a Kőszegi-hegységben is. Empis (Pterempis) anfractuosa. Országszerte nem ritka faj. Rhamphomyia (Holocera) nigripennis. Az Északi Középhegységben gyakori faj. Rhamphomyia ( Pararhamphomyia) marginata. A Barcsi borókás területén gyakori. Hazánkban eddig csak 4 példány került elő, ezeket Zirc és Pécs környékén gyűjtötték, A Praeillyricum faunajárás területéről már ismertek voltak a következő fajok: Pla­typalpus albocápillatus, P. major, Hilara clypeata, H. maura, H. monedula, H. pruinosa, Empis (Pachymeria) tessellata, E. (Leptempis) nigricans, E. (Pterempis) chioptera, E. (P.) nigripes, E. (P.) pennipes és E, (P.) prodromus. Ezek a fajok hazánk csaknem egész területén elterjedtek és gyakoriak. Mindezeket összevetve, hazánk Empididáe faunájára 1 új faj került elő, 15 faj a faunajárás területére új. 4 faj - Hybos culiciformis., Hilara pilosa, H. pruinosa és Rham­phomyia (Pararhamphomyia) marginata - a Barcsi borókás területén gyakori. 12 faj a Praeillyricum faunajárásból már ismert volt. Ezek az adatok bizonyosan gazdagodnak a következő évekre tervezett gyűjtőmun­ka eredményeképpen, A Hilara pilosa és a Rhamphomyia marginata fajok gyakorisága ­amelyeket hazánkban mindezideig csak néhány példányban gyűjtöttek - arra enged kö­vetkeztetni, hogy a tájvédelmi körzet Empididáe faunája jóval szinesebb, mint ahogy azt az eddigi gyűjtési eredmények mutatják. Irodalom ENGEL, E. O. - PREY, R ? (1956): Empididáe (in: LINDNER: Die Fliegen der palaeark­tischen Region). - Stuttgart, pp, 1-639, TOTH, S, (1978): A Barcsi Ősborókás zengőlégy faunája (Diptera: Syrphidae), - Du­nántúli Dolg. Term. tud. sor, 1: 12 7-13 8. WÉBER, M. (1975a): Táncoslegyek, Empididáe- - Magyarország Állatvilága XIV/l3: 1-220, WÉBER, M. (1975b): A Természettudományi Múzeum Állattára hazai Empididáe (Diptera) gyűjteményének gyűjtési helyei. - Pécsi Tanárképző Főisk. Tud, Közi. Seria 7, Biologica 19: 41-51. WÉBER, M. (1976): Magyarország Empididáe (Diptera) fajainak faunakatalógusá. - Pé­csi Tanárképző Főisk, Tud. Közi. Seria 7. Biologica 2 0: 3-33. 146

Next

/
Thumbnails
Contents