Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Tóth S.: Adatok a Barcsi borókás csípőszúnyog faunájához (Diptera: Culicidae). - Data to the mosquito fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary (Diptera, Culicidae)

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD, SOR. 2: 133-142. PÉCS, HUNGÁRIA 1981. ADATOK A BARCSI BORÓKÁS CSÍPŐSZÚNYOG FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA, CULICIDAE) TÓTH SÁNDOR TÓTH, S-: Data to the Mosquito Panna of the Juniper Woodland of Bares, Hungary (Diptera, Culicidae) Abstract, The author has been studying the Culicid fauna since 1975. The area has various suitable biotopes for the growth of larvae, its fauna is rich. A list of 19 species is given. As far as mass ratio is concerned the first one is Aedes sticticus MEIGEN, with Aedes vexans MEIGEN as second to follow. Other dominating species are Aedes cinereus MEIGEN, A. cantans MEIGEN, Mansonia richiardii FICABLI and the non-blood-sucking Culex pipiens LINNAEUS, Bevezetés A pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya szervezésében "A Mecsek és környéke természeti képe" program keretében 1975 óta folyik intenzív dipterológiai gyűjtés a Barcsi borókás tájvédelmi körzet területén. E munka részeként került sor a borókásban a csípőszúnyog fauna gyűjtésére is, E gyűjtések nem voltak ugyan rendszeresek, de főleg 1975-ben és 1976-ban olyan jelentős Culicidae anyagot eredményeztek, aminek feldolgozásával viszonylag jó képet nyerhetünk az ott előforduló fajokról, azok gyakoriságáról. 1975-ben és 1976-ban a csapadékos időjárás kedvezett a szúnyoglárvák fejlődésének. Ekkor nemcsak az állandóan viz alatt álló területeket borította viz, hanem azok környékén is számtalan sekélyvizű pocsolya, tocsogó keletkezett, ezeknek szinte tavasztól őszig volt vizutánpótlásuk; igy a lárvák számára kitűnő tenyészőhelyeket jelentettek, E tenyészőhelyek egy részében szinte hihetetlenül magas lárvasürüséget találtunk, A két év folyamán az egész területen, de elsősorban à tenyészőhelyek körüli erdőkben nagyon sok volt a szúnyog, az erdőben a párásabb környezetben napközben is elviselhetetlen szú nyög rajzást tapasztaltunk. Az utána következő években lényegesen csökkent a szúnyogok mennyisége. A csapadékban szegényebb időjárás mellett â vizszabályozásnak ( halastó) is szerepe lehetett a tenyészőhelyek elapadásában. A szárazabb időjárás miatt egyébként a teljes Diptera fauna elszegényedett, főleg a Culicidae és a Limoniidae családon lehetett ezt észrevenni, A Culicidae fauna gyűjtése elsősorban hálózassál történt, de elég jelentős anyag került ki a Malaise-csapdás gyűjtésekből is. Néhány alkalommal csipés közbeni gyűjtés is folyt, A kutatások erkölcsi és anyagi támogatásáért köszönet illeti a Janus Pannonius Múzeumot, személy szerint dr, Uherkovich Ákost, a Malaise-csâpda kezeléséért Szabó Imre tájvédelmi körzetvezetőt és Forró István területkezelőt, A területen korábban, tudomásom szerint, nem gyűjtöttek csípőszúnyogokat, MIHÁLYInak (1959) a hazái szúnyogfajok elterjedéséről irt cikkében egyetlen, a területre vonatkozó adat sem szerepel, bár a Dráva-síkról és a Mecsek vidékéről közöl Culicidae előfordulásokat. Ezért a Barcsi borókásban gyűjtött anyag közzététele Magyarország Culicidae faunájának jobb megismerését is szolgálja. 133