Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)
Uherkovich G.: A Szürühely-folyás (Barcsi borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. - On the algae of the pond „Szürühely-folyás” in the Juniper Woodland of Barcs, Hungary
szolgálhatták. Ekkor kizálólag merített mintákat vettünk és a bevezetőben emiitett vízkémiai elemzés is az ekkor vett minták alapján történt. 1. A Sphâgnumos partrész előtti szabad vízfelület viszonylag gyér népességű planktont rejtett ekkor, amelyben Cryptomonas ovata volt domináns és az Eunotia valida a szubdomináns. A további viszonylag nagyobb gyakoriságú szervezetek is jórészt a Cryptomonadineae-hez tartoztak: Cryptomonas márssonii, C. phaseolus, Rhodomonas minuta. (ív/l.) 2. Ugyanekkor a földút túlsó felén lévő kisebb medencében ("kis tó* 1 ') gazdagabb népességű és az előzőtől jellegében határozottan különböző planktonegyüttest találtam, amelyben a Hyalotheca dissiliens füzérei és zygospórái domináltak. Szubdominánsan itt az Eunotià valida volt jelen. A fajokban és egyedekben egyaránt gazdag együttesből nagyobb gyakoriságával az Ankistrodesmus fusiformis, Gloeocystis ámpla, Closterium venus és Desmidium swartzii tűnt ki. Kisebb egyedszámmal néhány sajátos Euglenophyton (pl. Trâchelomonas sculpta, T. stokesiana) és Deswidiales (pl. Euastrum verrucosum) előfordulása tette a mintát érdekesebbé. (ív/2.) V. Az 1980. év nyarát hűvösebb időszakok tarkázták. A csapadékviszonyok szerint az ősz elején, 1980. IX. 12-én, amikor egy nyárvégi-őszeleji aszpektus tanulmányozásához kívántunk mintákat venni, a Szürühely-folyás mindkét medencéjének legalább közepes viztelitettségünek kellett volná lennie. Ezzel szemben mindkét medence teljesen ki volt száradva, aminek azonban nem időjárási, hanem vízgazdálkodási oka volt. A vizeket a területen az időközben kialakított vízszabályozási rendszer elsősorban az un. Nagyberek viztelitettségéhez teretle át. A Szürühely-folyás nagyobbik medencéjének a partján azonban a Sphagnum-gyepek ekkor is nyirkosak voltak és algológiai feldolgozásra kínálkoztak. 1. A Sphágnum-gyepből kimosott anyagban az algák közül a legnagyobb egyedszámban, mennyiségileg dominánsán a Monoraphidium convolutum zöldmoszat volt jelen. Ebben az algáegyüttesben ekkor nagyobb egyedszámban még a következő algák voltak észlelhetők: Achnanthes minutissima, Eunotia pectinális vár. minor, E. valida. Feltűnt még néhány további Eunotia-taxon (ld. á taxonómiai felsorolást) előfordulása. (V/l.) 2. Egy kiemelt Sphagnum-gyeprészt vízben, Erlenmáyer-lombikban élve továbbtenyésztettem. A hat hetes továbbtenyésztés után ebben a vízben is az előzőekhez hasonló dominanciaviszonyok voltak az algaegyüttesben észlelhetők. (V/2.) Az észlelt algafajok taxonómiai felsorolása A nagyobb rendszertani csoportokon belül alfabetikusán sorakoznak a nemzetségek és azokon belül á fájok, illetve á faj alatti kategóriákba tartozó taxonok. A név után zárójelben saját ábraanyagomra utalok a tábla- és ábraszámok megadásával. Az egyes taxonok előfordulását a vizsgált mintákban az előző fejezetben alkalmazott rövidítésekkel (1/I-I/4 - V/l-V/2.) jelölöm. Ahol az hasznosnak vagy szükségesnek mutatkozik, morfológiai vágy ökológiai adatokat is fűzök az illető szervezethez. CYANOPHYTA Chroosoccus turgidus (Kütz.) NAEG. - IV/l. Dactylococcopsis ácicularis LEMM. - i/l, Hí/l D. rhaphidioides HANSG. - l /з, И/2, Il /З, IIl/l, V/l, V/2 Gloeocapsa dermochroá NAEG. - IIl/l 9
