Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Uherkovich G.: A Tíva-tó és a Nagyberek (Barcsi Ősborókás) algáiról. - Die Algenvegetation de Gewässer der “Wacholderheide bei Barcs”. 1. Tiva-teich und Nagyberek.

5. Az /977. IX. zyi mintavételkor erősen csökkent vízállásnál a p

h 5,8-6,0 közötti, a vízhőmérséklet 17,8-18,2 °C közötti a tó különböző részein. Ekkor a planktonban Closterium moniliferum-dommancíával és Euglena acus-Euglena proximaNitzschia pA/ctf-szubdominanciával jellemzett, Euglenophyton-taxonokban viszonylag gazdag együttes volt (T ;). Október folyamán a víz a Tiva-tóban gyakorlatilag teljesen elapadt, ilyen az itteni viszonyok ismerői szerint csak évtizedes időközökben következik be. IL A Nagyberek „Tündérrózsás-tavából" és zsombékosából 1977-ben tavaszi és nyáreleji mintákat vettem. Innét már szeptemberben sem tudtam mintákat venni a szokatlanul erős apadás miatt. A minták kisebb számát azok nagyon részletes s feldől gozásával igyekeztem kiegyenlíteni, bár az évszakos változások felismeréséhez hasznos lett volna további minták feldolgozása. Miután hazai viszonylatban nagyobb figyelemre igényt tartó vízről van szó, az adatok közreadása így is indokoltnak látszik. 1. /977. III. Q-én a Nagyberek „Tündérrózsás-tava" a maximális víztelítettség állapotában volt, a víz p/,-ja 6,1-6,2 körüli, hőmérséklete 8,2 °C volt. A planktonban Synura uvella-Mougeotia sp.-dominanciával és Dinobryon cylindricumEuglena acus-Phacus руш/Tz-szubdominanciával jellemzett, főleg Euglenophytontaxonokban gazdag együttes volt jelen. (Az ekkori mintákra való hivatkozás a taxonómiai felsorolásban az N 1 jelzéssel történik.) 2. /977. V. /2-én az előzőnél kb. 30 cm-rel alacsonyabb vízállásnál, 5,7 p

ft-nál és 20,1-20,8 °C-os vízhőmérsékletnél vettem a mintákat. A planktonban ekkor egyes Chlorococcales-taxonok mutatkoznak nagyobb egyedszámban, anélkül azonban, hogy akár ezek, akár más algák határozottan dominánssá válnának. A nagyobb egyedszámú Chlorococcales-taxonok: Dictyosphaerium pulcbellum, Scenedesmus acutiformis, Selenastrum bibraianum. Az előző mintához képest megnövekedett az ekkor észlelhető Desmidiales-taxonok száma is, néhány érdekesebb szervezet fellépésével (Sphaerozosma granulátum var. borgei, Spondylosium planmn, Micrasteriasfajok, Arthrodesmus octocornis stb.). Az Euglenophyton csoportot is - egyebek mellett - néhány érdekesebb szervezet képviseli: Entosiphon sulcatum, Trachelomonas superba, T. abrupta stb. (N 2). A Nagyberek zsombékosából ugyanekkor vett minták tanúsága szerint ott több vonásban az előbbiekkel azonos plankton volt jelen, bár abban Desmidiales taxonok nagyobb egyedszámban voltak jelen (Closterium striolatum, C. kuetzingii, С turgidum stb.) (N3). AZ ÉSZLELT FAJOK TAXONÓMIAI FELSOROLÁSA A fajok meghatározásához általában a Rigóc-patak algáiról szóló tanulmányomban felsorolt irodalmat használom (Uherkovich 1976); újbóli felsorolásukra jelen tanulmányomban nem kerül sor. Viszont felsorolom az ott nem használt munkákat. Felsorolásunkban a gyűjtések időpontjait és körülményeit az előző fejezetben említett rövidítések (T 1-5, N 1-3) adják meg. A saját ábraanyagomra az egyes taxonoknál a nevek után zárójelbe tett római tábla- és arab ábraszámok utalnak. Méretbeli és egyéb alaktani adatokat csak ott közlök, ahol erre sajátosan szükség mutatkozik. 12