Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Tóth S.: A Barcsi Ősborókás zengőlégy faunája (Diptera: Syriphidae). - Schwebfliegenfauna des Barcser Urwacholderwaldes (Diptera: Syrphidae)

leg a Limoniidae család, még további intenzív gyűjtést igényelnek. A zengőlegyek (Syrphidae) feldolgozása és értékelése viszont a három év során gyűjtött anyag alapján elvégezhető. A további évek során természetesen kerülhetnek még elő újabb fajok a területről, ezek száma azonban valószínűleg nem fogja lényegesen befolyásolni a jelenleg ismeretes faunaképet. GYŰJTÉSI MÓDSZER A vizsgálat alapját a személyesen végzett egyelő gyűjtés képezte. Áprilistól késő őszig rendszeresen felkerestem a területet. A három év közül 1975 volt a legeredményesebb. A másik két év - elsősorban a száraz időjárás miatt - gyengébb anyagot eredményezett. Kísérletképpen működtettem a terepen Malaise csapdát, valamint 1977-ben színcsapdát, melyet Szabó Imre és Forró István kezelt. A gyűjtésekben részt vett 2 alkalommal Kasper Ágota, a Bakonyi Természettudományi Múzeum preparátöra és több alkalommal Tóth Ilona egyetemi hallgató. Fáradozásukért e helyen is köszönet illeti őket. Tevékenységük jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy teljesebb képet kaphatunk a terület Syrphidae faunájáról. Sajnos a több napon át a szabadban kint hagyott Malaise csapdát az időjárás viszontagságai nagyon megviselték és rövid idő alatt használhatatlanná tették. A csapda által gyűjtött Syrphidae anyagot teljes egészében feldolgoztam, de kapacitás miatt preparálására - eltekintve néhány ritka faj példányaitól - nem került sor. A preparált, lelőhelycédulákkal ellátott és meghatározott anyag teljes egészében a JPM,Természettudományi Osztályának gyűjteményét gazdagítja. Abból még egyes példányokat sem tartottam vissza. MENNYISÉGI VISZONYOK Tekintve, hogy három év során gyűjtött teljes zengőlégy anyag (beleértve a preparálatlan állapotban lévőt is) fajra történő meghatározását elvégeztem, lehetőség nyílik a mennyiségi értékelésre. Ezzel megközelítőleg exakt módon kimutatható az egyes fajok gyakorisága. Az anyagban első helyen állnak az ún. aphidopbag (levéltetű pusztító) fajok. Jelentős faj és egyedszámban képviseltek azok a zengőlegyek, melyeknek lárvái vízben, iszapos helyeken élnek. Feltűnően szegényes a Cheilosinae alcsalád. A tájvédelmi körzet Syrphidae faunája összességében közepes fajszámú. A hazánkban feltételezhetően élő, mintegy 300 fajjal szemben csupán 70 került elő eddig a területről. A továbbiakban felsorolom azokat a mennyiségi szempontból jelentősebb fajokat, melyek részesedése meghaladja a 3%-ot. Ezek a teljes anyag 68,99%-át teszik ki. Eristalis tenax L. (19,04%) Helophilus pendulus L. (14,87%) Eristalis arbustorum L. (10,87%) Sphaerophoria scripta L. ( 8,92%) Melanostoma mellinum L. ( 5,21%) Chrysotoxum jestivum L. ( 3,46%) Helophilus trivittatus Fabr. ( 3,37%) Eristalis nemorum L. ( 5,25%) 9 129