Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)
Uherkovich G.: A Tíva-tó és a Nagyberek (Barcsi Ősborókás) algáiról. - Die Algenvegetation de Gewässer der “Wacholderheide bei Barcs”. 1. Tiva-teich und Nagyberek.
rózsás szabad vízfelülete van. A tőle nyugatra fekvő zsombékos vizében 5,6-6,00 közötti рй-értékeket észleltem. Ebben a zsombékosban csak a nagyobb víztelítődések időszakaiban van víz. A Nagyberek e vizei elég alacsony trofitási szinttel jellemzett természetes felszíni vizek. A Tiva-tó eredetileg nagyméretű „kubikgödör" volt, az innét kitermelt talajt a vasúti töltés építésére használták. De a létesítése óta eltelt több évtized alatt mind növényzete, mind állatvilága (pl. mocsári teknős, gazdag szitakötő-fauna jelenléte stb.) tanúsága szerint természetes felszíni vízzé hangolódott át. A PA-ja a vizsgált időszakban 5,7-6,2 között változott. A kb. 1,5 ha kiterjedésű, 1,2 m maximális vízmélységű, helyenkint nagyobb szabad víztükrökkel rendelkező víz trofitási szintje - az algaegyüttesek elemzése alapján - valamivel alacsonyabb, mint a Nagyberek ,,Tündérrózsás-taváé". Megítélésem szerint mindkettő nem lép túl az oligotrófia és mezotrófia határán. AZ EGYES GYŰJTÉSI MINTÁK RÖVID JELLEMZÉSE I. A Tiva-tóból 1976-ban és 1977-ben a víztelítettség különböző állapotaival jellemzett évszaki mintákat vettem. Nem túl nagy számú mintavétel történt, viszont a mintákat teljes taxonómiai részletességgel dolgoztam fel. Az egyes gyűjtések időpontjait és a minták legfőbb jellegzetességeit az alábbiakban adom meg: 1. Az igjó. IV. IO-'Í gyűjtéskor a Tiva-tó hozzávetőlegesen a maximális víztelítettség állapotában volt. A víz p^-ja 6,0-6,2, hőmérséklete 10,4 °C volt ekkor. A fajokban gazdag planktonalga-együttesben egyetlen taxon sem volt kiemelkedő egyedszámmal képviselve; viszonylagos dominanciát a Dinobryon cylindricum alkotott. Feltűnő volt a Desmidiales nagy faj száma és együttességében nagy egyedszáma is, valamint a kovamoszatok közül az Eunotia lunaris viszonylagos magas egyedszáma és az Euglenophytonok közül néhány érdekes szervezet jelenléte (pl. Phacus aenigmaticus, Trachelomonas caudata stb.). Az együttes összetételének elemzése nyomán nyilvánvaló lett, hogy ezt a - hazai viszonyok között elég ritkán fellelhető típusú - vizet érdemes részletes vizsgálat tárgyává tenni. (A taxonómiai felsorolásban ezt a mintát T 1-jellel adjuk meg.) 2. Az /977. III. 9-én magas vízállásnál vett mintákban а р й 5,8-6,0, a vízhőmérséklet a vízinövények által elválasztott egyes tórészekben 7,0-8,3 °C között volt. Dinobryon cylindricum-dom'mancia, Synura uvella, Dinobryon bavaricum és Volvox aureus alkotta szubdominancia uralta a planktont. A Desmidiales nem volt olyan fajgazdagon képviselve, mint a T 1 mintánál; a Cosmarium quadratum volt ebből a csoportból a legnagyobb egyedszámmal jeleni (Az ekkori vízminták jele a taxonómiai felsorolásban T 2.) 3. Az /977. V. IZ-'Í mintavételkor a p A 5,9-6,1, a vízhőmérséklet a tavaszival közel azonos vízállás mellett 18,0 °C. A planktonban ekkor az Uroglena volvox volt domináns, a Botryococcus braunii, Peridinium volzii szubdomináns. Jelentősebb egyedszámban van jelen az Eunotia lunaris és a Colacium vesicülosum. A Desmidiales aránylag kevés taxonnal van képviselve (T 3). 4. Az /977. VI. j-i mintavétel alkalmával még mindig jelentős víztelítettség mellett а рй 5,7~5,9, a vízhőmérséklet a tó különböző pontjain 20,0 és 21,5 °C között volt. A planktonban ekkor Euglena proxima-Scbizochlamys gelatinosa-dom'manciával és Botryococcus braunii-Eunotia to^ízm-szubdominanciával jellemzett együttes volt jelen; további jelentős egyedszámú előfordulások: Euglena acus, Lepocinclis ovum, Pandorina morum, Peridinium palustre, Netrium digitus (T 4). ( \ 11
