Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Uherkovich G.: A Tíva-tó és a Nagyberek (Barcsi Ősborókás) algáiról. - Die Algenvegetation de Gewässer der “Wacholderheide bei Barcs”. 1. Tiva-teich und Nagyberek.

DUNÁNTÚLI DOLG. TERM. TUD. SOR. 1 9-35 PÉCS, HUNGÁRIA, 1978 A TÍVA-TÓ ËS A NAGYBEREK (BARCSI ÖSBORÓKÁS) ALGÁIRÓL UHERKOVICH GÁBOR Abstract (From the algae of the lakes Tiva and Nagyberek in the preserved area: Old Juniper Woodland of Barcs, Somogy County, Hungary) Author publishes his results carried out for'two years (197677) in the above two waters. The pH of the waters was between 5.7 and 6.2. A total a 259 taxa yielded also 57 Euglenophyta and 66 Conjugatophyceae with the following new forms: Trachelomonas drezepolskiana var. polodenticulata var. n. ; T. bispida var. coronata f

. pseudocoronata forma n. / ' V BEVEZETŐ A Somogy megye délnyugati sarkában fekvő 3400 ha-os tájvédelmi körzet, a Barcsi Ösborókás területének tekintélyes hányadát a hullámos felszínű, savanyú, mészszegény vagy mészmentes homoktalajon kialakult nyíres-borókás, erdeifenyőkkel és tölgyekkel is tarkázott ligeterdő alkotja. Ez a sajátos és tájképileg nagyon vonzó együttes egykori kiirtott erdők helyén kialakított legelők részleges újbóli befásodása révén keletkezett, tehát voltaképpen antropogén eredetű, de a mai formájában „ősi" növényegyüttesnek hat. A tájvédelmi körzeten - jórészt ÉÉNy-DDK-i irányban - mélyületek húzódnak, ezekben égeresek és a vízzel időszakosan borított területeken zsombékosok vannak, de kisebb vízfolyások, sőt ezek szétterülésével nagyobb lápos részek is találhatók e sekély mélyületekben. A lápos részek némelyike állandó vizű, nagyobb szabad víztükrű tavacskákat is rejt. Mindezek a vízi élőhelyek értékes kiegészítői a tájvédelmi körzetnek. Hidrobiológiái szempontból már csak azért is különleges figyelmet érdemelnek, mert vizük a talaj kémiai adottságainál fogva alacsony p/, -jú. A tájvédelmi körzet legjelentősebb vízfolyása a Rigóc-patak. Ennek vizét több keresztgáttal mesterséges tavakká duzzasztva extenzív haltenyésztésre hasznosították. Vize északabbra fekvő és részben löszös vízgyűjtőről származva, nem olyan savanyú, mint a többi itteni vízé. Tápanyagellátottsága, trofitási viszonyai is jobban közelítenek a hazai sekélyvizek átlagos típusához. Hidrobiológiái viszonyait, algavegetációját egy előző tanulmányban mutattam be (Uherkovich 1976). A tájvédelmi körzet természetes vizei a tájvédelmi körzet négy nagyobb foltján találhatók meg és - a kisbóki holtág kivételével - mindegyikük szigorúan védett terület, ahová csak a természetvédelmi kezelőszerv engedélyével lehet bemenni. Ezek a vízi biotópok, lápos, zsombékos, tótükrös helyek a következők: 1. A Szélestó nevű terület a tájvédelmi körzet északi kiszögellésében, Istvándi községtől nyugatra. 2. A Nagyberek nevű terület a Pécs-Barcs vasútvonaltól északra. 3: A Csikóta ííevu terület, Darány községtől délnyugatra, a Barcs-Sellye vasútvonal két oldalán. 4. A Kisbók nevű lefűződött drávai holtág, a Rigóc-patak torkolati szakaszától nyugatra.