Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVIII. - Natura Somogyiensis 34. / Miscellanea 18. (Kaposvár, 2020)
Kevey B. - Papp L.: Töredékes égerligetek a Nyírségben (Paridi quadrifoliae-Alnetum glutinosae Kevey in Borhidi et Kevey 1996)
Natura Somogyiensis 128 ismert Aegopodio-Alnetum társulással (Nagy 1997), valamint a Nyírség tölgy-kőris-szil ligeteivel (Kevey et al. 2017). Az asszociációk összehasonlításánál a SYN-TAX 2000 programcsomag (Podani 2001) segítségével bináris adatokon alapuló hierarchikus osztályozást, cluster-analízist (hasonlósági index: Baroni-Urbani-Buser; osztályozó módszer: teljes lánc) és szintén bináris alapú ordinációt (hasonlósági index: Baroni-Urbani- Buser; ordinációs módszer: főkoordináta-analízis) készítettünk. A fajok esetében Király (2009), a társulásoknál pedig az újabb hazai nómenklatúrát (Borhidi - Kevey 1996, Kevey 2008, Borhidi et al. 2012) követjük. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (Oberdörfer 1992, Mucina et al. 1993; Kevey 2008, Borhidi et al. 2012) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtunk, de figyelembe vettük az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993, 1995, Horváth F. et al. 1995, Kevey 2008). Eredmények A Nyírség égerligeteiből 1994 és 2007 között 10 cönológiai felvételt készítettünk. Alább e felvételi anyag alapján adjuk meg a társulás jellemzését. Termőhelyi viszonyok A vizsgált égerligetek a Nyírség homokvidékén, 115-237 m tengerszint feletti magasságban találhatók. Az alapkőzetet savanyú homokos öntésföld képezi, amelyen kissé kotus öntés erdőtalaj alakult ki. A vizsgált állományok mikroklímája hűvös, párás, talajuk a félnedves-nedves vízgazdálkodási fokozatba sorolható. Ezen égerligetek (Paridi quadrifoliae-Alnetum glutinosae) általában a mélyebben fekvő magyar kőrises égerlápok (Fraxino pannonicae-Alnetum glutinosae) és a magasabb szinten kialakult tölgykőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) között helyezkednek el (1. ábra). Fiziognómia A felső lombkoronaszint közepesen, vagy erősebben zárt, 65-80% borítást mutat, magassága pedig - az állomány korától függően - 20—25 méter. Az átlagos törzsátmérő ennek megfelelően 35 és 50 cm között változik. Egyetlen állandó (К V) és egyben tömeges (A-D 3-4) fája az Alnus glutinosa és a Fraxinus angustifolia. Ritkább elegyfái a következők: Betula pendula, Cerasus avium, Populus alba, Populus nigra, Populus tremula, Quercus robur, Tilia tomentosa, Ulmus minor. Az alsó lombkoronaszint általában gyengén, vagy közepesen fejlett. Borítása 20-40%, magassága pedig 13-18 m. Állandó (К IV-V) fái az Alnus glutinosa és a Fraxinus angustifolia. Nagyobb tömeget mutató fa ebben a szintben nem található. E szintet elérheti a fává nőtt Corylus avellana és a Hedera helix (1-2. táblázat).
