Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVII. - Natura Somogyiensis 33. / Miscellanea 17. (Kaposvár, 2019)
Shmidt P.: A cserszömörcebagoly (Eutelia adulatrix) újabb Somogy megyei felbukkanása (Lepidoptera)
12 Natura Somogyiensis Eredmény és megvitatás 2018. június 20-21 -én végzett éjszakai lámpázás alkalmával egy példány cserszömörcebagoly (Eutelia adulatrix) érkezett a megvilágított lepedőre, hozzávetőlegesen 23 óra körül. A faj itteni felbukkanása érdekes előfordulási adatnak számít. A cserszömörcebagoly (Eutelia adulatrix) egy ponto-mediterrán eltelj edésű, erősen melegkedvelő nagylepke. Magyarországi populációi elteijedési területének az északi határát képezik. Hazai fő tápnövénye a cserszömörce (Cotinus coggygria), amely szubmediterrán, mész- és melegkedvelő cseijefaj, így nagyobb állományaival foként meszes alapkőzetű középhegységeink déli lejtőin találkozhatunk. Az ilyen élőhelyeken a tárgyalt lepkefaj sem számít ritkának, sőt a megfelelő élőhelyeken nagyobb számban is felléphet. A Deseda-patak melletti biotóp azonban sok szempontból elüt a faj számára optimális élőhelytől: a Külső-Somogy és a Zselic határán elhelyezkedő terület talaja enyhén savanyú és az egyéb abiotikus, klimatikus körülmények (évi középhőmérséklet, napsütéses órák száma) sem teszik lehetővé tápnövényének - természetes - jelenlétét. Hogy mégis felbukkant egy példánya, erre két lehetséges magyarázatot lehet adni. Az egyik, hogy a legközelebbi előfordulási helyétől repült ide. Hazai legerősebb állományai a Dunántúli-középhegységben tenyésznek, innen esetleg a Balaton-felvidékről juthatott el Kaposvárra, de sokkal valószínűbb, hogy a Mecsek területéről származik a példány. Ebben a légvonalban nagyjából 45-50 km-nyire fekvő tájegységben is előfordul, de ritkább, mint a korábban említett területeken. Valószínűleg jól repülő fajról van szó, bár vándorlásáról csak egy helyen találtam említést (Wagner 2005-2019). Felbukkanásának másik lehetséges magyarázata a tápnövényének az egyre gyakoribb ültetése, mint díszcserje. A cserszömörce virágzáskor, valamint élénkvörösre színeződő levelei miatt késő ősszel is igen látványos, valamint jól bíija a meleg és száraz periódusokat. A könnyen felismerhető tápnövénye miatt bejártam a lelőhely tágabb környékét, és cserszömörcebokrokat a lámpázóhelytől csupán 400 m-nyire futó 61-es elkerülő út mentén dísznövényként telepítve találtam. Utóbbi magyarázat mellett szól az a körülmény is, hogy a megkerült példány teljesen ép, valószínűleg frissen kelt egyed volt. A cserszömörcebagoly Kaposvár melletti felbukkanása azért is számít érdekes adatnak, mert eddig csupán egyetlen publikált előfordulása ismert Somogy megyéből. Rézbányái László fogta a fajt 1962 és 1965 között Balatonszabadi mellett (Rézbányái 1972), érdekes módon akkor is csupán egyetlen példányát. Tehát a több, mint 50 évvel később, 2018-ben fogott egyed a második publikált adata a cserszömörcebagolynak Somogyból. Irodalom Ábrahám L. és Uherkovich Á. 2001: Somogy nagylepke faunájának katalógusa (Lepidoptera: Macrolepidoptera), Somogy fauna katalógusa. - Natura Somogyiensis 1: 329-374. Rézbányái L. 1972: Vizsgálatok a Balaton délkeleti (Balatonszabadi-Zamárdi) partvidékének nagylepkefaunáján (Lepidoptera). - Folia Entomologica 25(2): 229-252. Ronkay G. és Ronkay L. 2006: A magyarországi csuklyás-, szegfű- és földibaglyok atlasza. - Natura Somogyiensis 8: 1-416. Varga Z. (szerk.) 2010: Magyarország nagylepkéi, Heterocera Press, Budapest Wagner W. 2005-2019: Eutelia adulatrix (Hübner, 1813) Lepidoptera and their ecology - http://www.pyrgus. de/Eutelia adulatrix en.html - Last accessed in 08.21. 2019.
