Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVII. - Natura Somogyiensis 33. / Miscellanea 17. (Kaposvár, 2019)
Kenyeres Z. et al.: Az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) élőhelyi viszonyai a Kárpát-medencében - előzetes eredmények
16 Natura Somogyiensis 2. táblázat: Alapváltozók a vizsgált területeken Változó Móroc-tető Bér-hegv St. eurasius denzitás (egyed/m1 2) 0 4 Alapkőzet dolomit dolomit Kitettség déli-délkeleti (S-SE)déli-délnyugati (S-SW) Lejtőszög 5-10° 0-5° Talajvastagság 3-5 cm 3^4 cm Növényzet vertikális borítása rövidfüvű gyep rövidfüvű gyep Nyílt talajfelszín aránya 5-10% 5-10% Szabad kőzetfelszín aránya 5-10% 10% A két vizsgált élőhely az alapkőzet, a kitettség, a lejtőszög, a talajvastagság, a nyílt talajfelszín és a szabad kőzetfelszín aránya tekintetében lényegileg azonos körülményekkel volt jellemezhető (2. táblázat). A növényzet vertikális karakterisztikái alapján mindkét élőhely rövidfüvű gyepnek tekinthető, az élőhelyosztályozási rendszer kategóriái szerint a vizsgálati területeken előforduló gyepek többsége sziklafüves-lejtősztyeprét (Á-NER 2011: H2), kisebb részben sziklagyep (G2, G3). Az élőhelyek közös vonása a szerkezeti hasonlóság mellett a kontinentális flóraelemcsoport markáns jelenléte. A legjellemzőbb domináns gyepalkotó fajok a Festuca valesiaca agg. (ind. F. rupicola), a Carex humilis és a Melica ciliata, néhány állományban a Koeleria macrantha agg., a Phleum phleoides, a Stipa capillata és a Chrysopogon gryllus ér el magasabb borítást. A Móroc-tető Bér-hegy 1. ábra: A vizsgált gyepterületek főbb talajtani jellemzői (az egyes frakciók százalékos aránya, valamint a talajok СаСОз- és humusztartalma)
