Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVII. - Natura Somogyiensis 33. / Miscellanea 17. (Kaposvár, 2019)
Kenyeres Z. et al.: Az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) élőhelyi viszonyai a Kárpát-medencében - előzetes eredmények
14 Natura Somogyiensis Maié Krstenan: Vefky vrch (irodalomban Oslany); Vinné: Vár-hegy], A faj publikált elterjedési adatait és élőhely-választására vonatkozó eddigi ismeretek Nagy & Puskás (2007) összegezte. A rendelkezésre álló hazai információk alapján a St. eurasius különféle, többnyire déli kitettségü, sziklakibúvásokkal bíró, xeroterm élőhelyekről, sztyeprétről, erdőssztyepp foltokról, illetve sziklagyepekkel mozaikoló karsztbokorerdők térségéből került elő (Nagy 1974, Garai 1995, Nagy & RÁcz 1996, Kisbenedek 1997, Nagy et al. 1998, Nagy et al. 1999, Nagy 2002). A Stenobothrus eurasius közép-európai populációi sérülékenyek, az utóbbi évtizedekben több állomány esetében is visszaszorulás, illetve eltűnés volt tapasztalható (Nagy & Puskás 2007). A faj Kárpát-medencei populációinak hatékony megőrzését célzó programok tervezése csak a faj élőhely-választásának pontos ismeretében lehetséges. Ezzel a céllal 2017-2018-ban szisztematikusan felmértük az eurázsiai rétisáska állományait és élőhelyeit a Kárpát-medence 15, a faj regionális elterjedését jól reprezentáló mintaterületén. A faj élőhely-választásának megismerését célzó vizsgálataink részét képezte a Keleti-Bakony két nagyon hasonló adottságú (alapkőzet, fekvés, geomorfológia, növényzet), egymással szomszédos hegyén (Bér-hegy és Móroc-tető) folytatott esettanulmányunk. A Bér-hegyen a Sí. eurasius egyik legerősebb hazai populációja él, ellenben a szomszédos, szinte minden élőhelyi adottságban igen hasonló Móroc-tetőn a szisztematikus keresések ellenére sem került elő a faj. Annak ismeretében, hogy a St. eurasius a Kárpát-medencében megtalálható potenciális élőhelyeinek csak a töredékén fordul elő, indokoltnak láttuk egy egyéves, a fenti két hegy élőhelyein párhuzamosan folytatott, vegetáció-, mikroklíma- és talajanalitikai vizsgálatokra kiterjedő kutatás elvégzését. Jelen közleményben a fenti esettanulmány eredményeit közöljük. Anyag és módszer A Tés községhatárában fekvő Móroc-tető és Bér-hegy a Keleti-Bakony két markáns dolomithegye. Az erdőterületek uralta hegyek délies kitettségü oldalain és platóperemein, valamint platóin a jó természetességi állapotú szárazgyep-területek kiterjedése jelentős. Az eurázsiai rétisáska potenciális élőhelyeinek felületborítása a Bér-hegyen - QGIS alapú becslésünk alapján - minimálisan 3 hektár, a Móroc-tetőn minimálisan 2 hektár. A Bér-hegy esetében a helyi állomány súlypontján, a Móroc-tetőn pedig az élőhely-szerkezet alapján a faj számára leginkább alkalmasnak tűnő folton jelöltünk ki egy-egy 50 m X 50 m-es vizsgálati kvadrátot (kvadrátközéppontok: Bér-hegy 47°12’54.15"É, 18°3'42.35"K, Móroc-tető 47°12'58.39"É, 18°2'32.69"K). A fenti kvadrátok területén a következő adatokat rögzítettük: St. eurasius lokális denzitása (1 m x 50 m-es transzekt vizsgálata alapján július második felében), alapkőzet, kitettség, lejtőszög, talaj vastagság, 3 db növénycönológiai felvétel, növényzet vertikális borítása, nyílt talajfelszín aránya (%), szabad kőzetfelszín aránya (%). A befoglaló egyenesszámyú-együttesek vizsgálata céljából mindkét mintaterületen 4 alkalommal végeztünk fííhálós mintavételezést (300 fűhálócsapás a vizsgálati területen belül az alábbi napokon: 2017.05.27., 2017.06.30., 2017.07.18., 2017.08.15.). A talajanalitikai vizsgálatok keretében mindkét kvadrátban két-két talajmintát vettünk, melyek alapján az alábbi változók átlagolt értékeit állapítottuk meg: a különböző frakciók [murva (2-4 mm), homok: nagyon durva (1-2 mm), homok: durva (0,63-1 mm), homok: középszerű (0,63-0,2 mm), homok: apró (0,1-0,2 mm), homok: finom (0,1-0,05 mm), homok: por (0,02-0,05 mm), iszap: 0,01-0,02 mm, iszap: 0,005-0,01 mm, iszap:
