Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVI. - Natura Somogyiensis 32. / Miscellanea 16. (Kaposvár, 2018)
Fazekas I.: Új Tortricidae fajok a Dél-Dunántúlon (Lepidoptera)
94 Natura Somogyiensis Anyag és módszer Vizsgálataim módszertanát korábbi munkáimban részletesen leírtam (vő. Fazekas 1994, 2008). Újabban a hagyományos genitália vizsgálatokat, az imágók fényképezését, a térképek készítését kibővítettem (Fazekas 2017). Azért, hogy az ivarszervek térszerkezetét a későbbiekben is tanulmányozni lehessen, a vizsgálati anyag példányainak genitáliáját 97%-os glicerinben tartósítva, szilikon csőben, a rovartüre tűztem. Több problematikus fajról, fajpárról tartós, euparal preparátum készült. Az imágók képei Sony DSC-H100v fényképezőgéppel és Zeiss sztereo mikroszkópra szerelt BMS tCam 3,0 MP digitális kamerával készültek, a ScopePhoto 3.0.12 szoftver segítségével. A genitália fotókat a Scopium XSP-151-T-Led biológia mikroszkóppal és a számítógéphez csatlakoztatott MicroQ 3.0 MP digitális kamerával készítettem 20x-os és 50x-es nagyítással. Az így elkészített habitus és preparátum fotókat a Corel Draw/ Paint és Photoshop programokkal elemeztem. A térképezés során többféle adatgyűjtést végeztem: geokoordinátás (= ponttérképezés), folt-térképezés, földrajzi(hely) nevek szerint. Az igen heterogén adatsorok alapján készítettem el a fajok magyarországi lelőhelytérképét. Az összes példány adatsora a Pannon Intézetben vezetett magyarországi Tortricidae fauna elektronikus „adatbankjába” van dokumentálva. A tanulmányban tárgyalt fajok bizonyító példányai a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest), a Pannon Intézetben (Pécs) illetve Buschmann Ferenc (Jászberény) gyűjteményében vannak elhelyezve. A bizonytalan identifikáción alapuló irodalmi közléseket a fajok elterjedésénél nem vettem figyelembe. Eredmények Cochylimorpha woliniana (Schleich, 1868) Irodalom-. Fazekas 1993, Nupponen et al. 2001, Petrich 2001, Razowski 2001, 2009, Szabóky 1982. Bionómia: Razowski (2009) szerint a Palearktikumban az imágók júniustól augusztus közepéig repülnek. Magyarországon május eleji példányok is előkerültek. A májusi repülés a palearktikus irodalomban még nem ismert. A hernyók augusztustól - áttelelés után - Artemisia absinthium-on élnek. Habitat: száraz rétek, ugarok, legelők, ruderália-gyepek; általában homokos talajon, de szórványosan mészköves, vulkanikus sziklagyepekben és lejtősztyepeken is. Magyarországi elterjedés: Eddig csupán a Balaton és a Velencei-tó térségében ismert igen lokális populációja: Kis-Balaton (Zalavári-erdő), Tihany, Csopak, Agárd. Area: Főként Dél- és Közép-Európából ismert, igen lokálisan; európai faunaelem (Razowski 2009). Nupponen et al. (2001) vizsgálatai alapján azonban a faj Európától egészen Mongóliáig előkerült. Ennek alapján erősen vitatható Razowski európai faunaelem besorolása, minden bizonnyal egy szibériai faunaelem. Jegyzet: A faj populációinak elterjedése, bionómiája a teljes Pannon életföldrajzi régióban felülvizsgálatot igényel. Mivel a most feltárt élőhelyek túlnyomóan a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére esnek fontos volna egy monitoring vizsgálat elindítása. Cochylidia rupicola (Curtis, 1834) Irodalom: Buschmann 2012, Razowski 2001,2001, 2009, Szabóky 1994, 1999. Bionómia: az imágók június-július hónapokban repülnek; a hernyók Eupathorium cannabium-on, Galatella linosyris-en és Lycopus europaeus-on élnek.
