Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVI. - Natura Somogyiensis 32. / Miscellanea 16. (Kaposvár, 2018)
Kenyeres Z. - Szász M. - Szinetár Cs.: A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) előkerülése kisalföldi homokpusztagyepben
8 Natura Somogyiensis Eredmények 2018. május 12-én a Günyüi-homokvidék Natura 2000 terület egyik, Győrszentivánhoz (Győr) tartozó, Festucetum vaginatae Rapaics ex Soó 1929 em. Borhidi 1996 növénytársulásként azonosítható homoki gyepében egyeléssel előkerült a Saga pedo egy lárvaegyede (koord: 17.78899; 47.70925)(1. és 2. ábra). Nem sokkal később, a fenti lokalitástól mintegy 1000 méterre (koord: 17.78452; 47.71745) egy újabb lárvaegyed került elő - szintén egyeléssel. A fenti adatok, a Nagyalföld után, a faj második hazai megismert alföldi előfordulását jelentik. Értékelés A Saga pedo Győrszentiván térségében kimutatott állománya nagy jelentőségű a faj elterjedésének megismerésében. A rovar ezen alföldi homokpusztai adata is aktív katonai terület közeléből származik, azonban a behurcolás esélye minimálisnak vehető. A győrszentiváni katonai és gyakorlótér működtetésében illetékes 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred parancsnokhelyettesének közlése szerint a területre Bugac irányából katonai eszközök nem érkeztek, a fűrészlábú szöcske állományait jelentős számban tartalmazó Keleti-Bakonyi gyakorlótéren az elmúlt években többször jártak, de az eszközök és sátorponyvák tisztítását követően azokkal számottevő mennyiségű talaj nem érkezett vissza. Az értékelés során további figyelembe veendő tény, hogy a Bugac melletti nyílt homokpusztagyepből az 1990-es évek elejéről származó adatot (Nagy et al. 1997) évtizedekkel megelőzte Adamovic (1970) felfedezése, aki Belgrád mellett először mutatta ki a fajt kárpát-medencei homoki gyepből. A fürészlábú szöcske alföldi homokpusztagyepekben való, immár tipikusnak mondható, előfordulása a fentiek alapján leginkább a középhegységi és alföldi reliktum őrző élőhelyek történeti kapcsolataiban (Borhidi 1997), valamint a Duna-Tisza köze faunafolyosó szerepében keresendők (Bauer et al. 2002). A jelen közleményben bemutatott esettanulmány jól példázza, hogy a folyamatok megértését milyen nagymértékben nehezíti az, hogy az alföldi területeken az eredeti vegetáció csak rendkívül töredékesen maradt fenn. Az ilyen nagymérvű fragmentációt és élőhelymegszűnést az olyan érzékeny fajok, mint a Saga pedo pedig különösen rosszul tolerálják. Feltételezzük, hogy a kiemelt jelentőségű faj kisalföldi állománya számára egyértelműen pozitív hatása lehet a térségben zajló élőhely-rekonstrukcióknak. Ennek keretében már eddig is jelentős kiterjedésű, korábbi mesterséges erdősítések homoki gyepekké való visszaalakítása zajlott a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakmai felügyelete mellett (Kenyeres 2015). Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki Bozsóki Attila alezredes, parancsnokhelyettes Úrnak a katonai eszközök téma szempontjából releváns mozgatásával kapcsolatos információkért.
