Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVI. - Natura Somogyiensis 32. / Miscellanea 16. (Kaposvár, 2018)
Kenyeres Z. - Szász M. - Szinetár Cs.: A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) előkerülése kisalföldi homokpusztagyepben
6 Natura Somogyiensis A fürészlábú szöcske behurcolás következtében sikeresen telepedett meg Michigan állam egy kisebb részterületén (Cantrall 1972). Feltehetően ez az ismeret is szerepet játszott abban, hogy a nagy meglepetést keltett (Kolics et al. 2008) első hazai alföldi előfordulási adat (Bugac) kapcsán is felvetődött a behurcolás lehetősége. A gyanút erősítette, hogy a megtalálási hely térsége korábban szovjet katonai gyakorlótér volt, minek kapcsán Nagy et al. (1997) megemlítette annak lehetőségét, hogy a Saga pedo petéit szovjet hadifelszereléssel hurcolták be a délorosz pusztákról. A faj ismert előfordulási adatainak jelentőségét növeli, hogy az állatföldrajzi vizsgálatok mellett a hazai és a nemzetközi természetvédelem is jelentős figyelemmel fordul a taxon felé. Magyarországon védett, eszmei értéke 50.000 Ft (66/2015. (X. 26.) FM rendelet). Több ország Vörös Könyvében, a CORINE-listán, és a Berni Egyezmény II. függelékében is szerepel. Veszélyeztetettségét főképp az okozza, hogy kis egyedszámú populációi zavarás esetén könnyen kipusztulhatnak, a faj visszatelepülése pedig kizártnak tekinthető (Kjsbenedek 1997). Terület és módszer A Kisalföldhöz tartozó Günyüi-homokvidék Natura 2000 terület (HUFH20009) az erdőssztyep vegetáció legnyugatibb zónájában, -110 méter tszf. magasságban fekszik. A terület viszonylag sík, alacsony, széles hátú, lapos buckahátak és nedves laposok jellemzik. A térségben a napfénytartam éves összege eléri a 2000 órát, az évi középhőmérséklet 10.0°C körül alakul, a vegetációs időszak sokévi átlaga 16.0°C. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 33.5-34.0°C és -16.0 - -16.5°C. Az évi csapadékösszeg 580-620 mm. A térségben elsősorban homoktalajok és csemozjom jellegű homoktalajok jellemzők (Dövényi 2010). A lokalitás térségét a 18. század végéig szinte teljes mértékben gyepterületek borították, legelők és nyílt homokfelszínek uralmával, szántóföldek kismértékű jelenlétével. A 19. és 20. században intenzív erdősítések voltak jellemzők a területen, a jó természetességi állapotú gyepterületek ugyanakkor, különböző mértékben izolált szituációkban, mindvégig megmaradtak (Bozsóki & Takács 2015). A különböző kutatási projektek az elmúlt két évtizedben egyre intenzívebben érintik a homokvidék Győrszentivánhoz és Gönyűhöz tartozó részeit egyaránt. Egy közelmúltbeli általános zoológiái adatgyűjtés a terület legjobb állapotú homokpusztagyepjeiben, az ELTE TTK Savaria Biológiai Tanszéke által szervezett nemzetközi terepgyakorlat (,yA Kárpát-medence élő természeti környezetének oktatása gyakorlati képzés keretében ”) formájában történt, 2018. május 12-én. A terepgyakorlat során a résztvevők íuhálós és egyelő gyűjtési módszereket alkalmaztak.
