Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVI. - Natura Somogyiensis 32. / Miscellanea 16. (Kaposvár, 2018)
Fenyősi Zs.: A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub 1967) ízeltlábú fogyasztói
122 Natura Somogyiensis hegy gerincének keleti lejtőjén, melyek területe lefedi a magyar méreggyilok szársomlyói előfordulásának helyeit. A 383 m2, 389 m2 és 326 m2 nagyságú növényzeti foltokat két hetes gyakorisággal vizsgáltam. A terepbejárások alkalmával rendszeresen megszámoltam a fitofág szervezeteket, valamint becsültem a károsításuk mértékét. Eredmények A tündöklő méreggyiloklevelész {Eumolpus asclepiadeus) két példánya került begyűjtésre, majd ezt követően meghatározásra, ahogy később a lovagbodobács {Lygaeus equestris) esetében is. A bizonyító példányokat mindkét faj esetében saját gyűjteményemben helyeztem el. A magyar méreggyilok Villányi-hegységben előforduló 237 hajtást számláló állományának közel 75%-án voltak megfigyelhetőek a tündöklő méreggyiloklevelész rágásnyomai. A faj lokális elterjedési térképének mindhárom poligonjában (2. ábra) tapasztalható volt a kártétel. A károsítás mértéke tehát ezen a területen igen jelentős. Elsőként május közepén figyeltem meg nyolc imágót (3. ábra), a magyar méreggyilok előfordulását jelző poligon legnyugatibb pontján élő egyedek hajtásain. Ekkor még kevés rágásnyommal találkoztam, ezek később júniusban már szinte minden hajtáson láthatóak voltak és az imágók száma is jelentősen növekedett. A legtöbb egyszerre megfigyelt egyed száma május 19-én történt terepbejárás során 16 pld. volt. A lovagbodobács {Lygaeus equestris) sokkal elterjedtebb országszerte, meleg, délies lejtőkön, gyepeken és erdőszéleken egyaránt (Günther 1970, Móczár 1984). Ismert és kedvelt tápnövénye a közönséges méreggyilok. Táplálkozására jellemző, hogy növényi magvakat, nedveket szívogat (Laukkaen 2014). A 2018 júniusi 2-i terepbejárás során figyeltem meg a lovagbodobács {Lygaeus equestris L.) 18 egyedét, amint a fokozottan védett növény karcsú, paprikára emlékeztető, éretlen terméseit szívogatják (4. ábra). Károsításának mértéke nehezen becsülhető, hiszen a szívogatások nyomai nehezen észrevehetők. Táplálkozásával befolyásolhatja a magok életképességét, így a kártételek mérséklése fontos tényező lehet a magyar méreggyilok magprodukciójának megőrzése érdekében. Valószínűsíthető, hogy a két méreggyilok faj között kemotaxonómiai szempontból nincs jelentős különbség, hiszen a két megfigyelt fogyasztó a közönséges és a fokozottan védett magyar méreggyilokkal egyaránt táplálkozik a Szársomlyón. A magyar méreggyilok populáció kis egyedszáma miatt kártételük járhat természetvédelmi kockázattal. Köszönetnyilvánítás Ez úton szeretném kifejezni köszönetem tanáromnak, Dr. Nagy Józsefnek, a cikk elkészítéséhez adott segítségéért, továbbá Dudás Györgynek (DDNP Igazgatóság), a felvételezésekben nyújtott közreműködéséért.
