Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Kevey B.: A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdei
8 Natura Somogyiensis Cardamine bulbifera, Lilium martagon, Moehringia trinervia, Stellaria holos tea. — K II: Adoxa moschatellina, Carex pilosa, Fagus sylvatica, Galium odoratum, Isopyrum thalictroides, Scilla vindobonensis, Viola reichenbachiana. — K I: Allium ursinum, Arum maculatum, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine agg., Lathraea squamaria, Lathyrus vernus, Milium effusum, Primula vulgaris, Ribes uva-crispa, Rubus hirtus, Salvia glutinosa. A törmeléklejtő-erdők jellegét elsősorban a Tilio-Acerenion jellegű fajok adják, amelyek jeleneseiben 3,8% csoportrészesedést és 4,0% csoporttömeget mutatnak. Arányuk tehát kisebb, mint a Mecseken (4. táblázat, 7. ábra), de így is több, mint a Villányihegység bükköseiben és gyertyános-tölgyeseiben (3. táblázat, 3. ábra): - KV: Acer platanoides, Asplenium trichomanes, Staphylea pinnata, Ulmus glabra. — K IV: Tilia platyphyllos. - K III: Cystopteris fragilis, Gagea minima. - K II: Polypodium vulgare.- K I: Lunaria annua, Polystichum setiferum, Ribes-uva-crispa. A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdeinek sajátos megjelenését az Aremonio-Fagion csoportba sorolható szubmediterrán és illír jellegű fajok adják. Ezek némelyike Quercion farnetto jelleget is mutat: K V: Helleborus odorus, Ruscus aculeatus, Scutellaria altissima, Tilia tomentosa. - K IV: Asperula taurina, Rosa arvensis, Tamus communis. — K II: Doronicum orientale, Lonicera caprifolium. - K I: Lathyrus venetus, Lunaria annua, Primula vulgaris, Polystichum setiferum, Ruscus hypoglossum. Csoportrészesedésük 4,4%, amely alig több, mint a Mecseken. Csoporttömegük ezzel szemben 10,0%, tehát mintegy kétszer annyi, mint a Nyugati-Mecseken, és négyszer annyi, mint a Keleti-Mecseken. Mindez elsősorban a Ruscus aculeatus és a Tilia tomentosa tömeges előfordulásával hozható összefüggésbe (3-4. táblázat; 4. és 9. ábra). Nagy számmal fordulnak elő Querco-Fagetea (16,9% csoportrészesedés, 9,7% csoporttömeg), és a Quercetea pubescentis-petraeae (18,1% csoportrészesedés, 20,5% csoporttömeg) elemek is. Utóbbiak a vizsgált törmeléklejtő-erdőkben jelentősebb szerepet játszanak, mint a Villányi-hegység bükköseiben és gyertyános-tölgyeseiben, valamint a Mecsek törmeléklejtő-erdeiben (3-4. táblázat; 5. és 9. ábra). Sokváltozós statisztikai elemzések eredményei A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdeit sokváltozós elemzéssel is megvizsgáltam úgy, hogy a vizsgálatba a szurdokerdők (Kevey 1987), a bükkösök (Kevey 1987) és a gyertyános-tölgyesek (Kevey 2016) mellett a Nyugati- és a Keleti-Mecsek törmeléklejtő- erdeit (Kevey - Borhidi 1998; Kevey 2007) is belevontam. Ha a Villányi-hegység Fagetalia erdőtársulásait vizsgáljuk (10. ábra), akkor a törmeléklejtő-erdők felvételei a dendrogram jobb felső részén találhatók, bár nem különülnek el élesen az ábra középső részén levő gyertyános-tölgyesek felvételeitől. A bükkösök felvételei jórészt a dendrogram bal felső részén foglalnak helyet, de ezek sem különülnek el egyértelműen a gyertyános-tölgyesektől. A szurdokerdők öt felvétele a gyertyános-tölgyesek felvételei közé keveredve található. Végül a Villányi-hegység és a Mecsek törmeléklejtő-erdei viszonylag jól elkülönülnek (11. ábra).
