Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Uherkovich Á: A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet és közvetlen környéke nagylepkéinek áttekintése az 1965 óta végzett megfigyelések alapján
140 Natura Somogyiensis A mecsekszentkúti, egykori erdészháztól északnyugatra fekvő légakna környékén és tőle nyugatra - több ponton is - vizsgálódtam a 2010-es években, ennek eredménye 316 lepkefaj kimutatása volt. 2004-ben Bükkösd és Hetvehely környékének több pontján rendszeresen gyűjtöttem. A Bükkösdi-völgyben, Bükkösd határában a fajszám 282 volt; Szentdomján körül és a Bükkösdi-völgy hetvehelyi szakaszán - a kisebb mintaszámnak is köszönhetően - nem érte el a kétszázat. Számos más pontot is felkerestem, kisebb-nagyobb rendszerességgel, de azokon a helyeken (vö. 1. ábra) az összesített fajszám általában 200 alatt maradt, nem a hely kisebb fajgazdagsága, hanem inkább az alacsony mintaszám miatt. Külön meg kell említenem Ötvös Károly „gyűjtőtevékenységét”, aki fényképezőgépével rendszeresen dokumentált az abaligeti üdülőterületen, a tájvédelmi körzet északi peremén. Esténként, higanygőzlámpával kivilágított terraszán éveken keresztül (2008- 2017) fényképezte a berepülő lepkéket. A fényképeken szereplő fajok meghatározását magam vállaltam. A rendkívül jó, sőt sok esetben kifejezetten művészi színvonalú képek alapján a lepkék többségét meg tudtam határozni. Ilyen módon onnét 327 fajt azonosítottam 10 szezon alatt. Eredmények Ebben a fejezetben bemutatom az összes gyűjtött nagylepkefajt, lelőhelyeikkel együtt. Több esetben két vagy több lelőhelyet - amelyek egymáshoz közel (<0,5 km) voltak és azonos település határába estek - összevontam. Mind a lámpás gyűjtéseknél, mind pedig a nappalilepke megfigyeléseknél nincs jelentősége, vagy legalábbis elhanyagolható párszáz méteres távolság, hiszen sok lepkefaj még ennél nagyobb távolságból kerülhet látókörünkbe (1. ábra). Az anyag jellemzőbb és ritkább fajainak bizonyító példányai két múzeumi gyűjteménybe kerültek. A XX. századi anyag a pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi osztályának a gyűjteményében található, a kétezres években a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményét gyarapítottam jelentősebb, ezres nagyságrendű lepkeanyaggal. Az lelőhelyek (vagy lelőhely-csoportok) mellett nem adom meg a gyűjtés dátumát, a gyűjtő személyét és a példányszámot sem. Ezt a terjedelem sem engedné meg, hiszen a gyakoribb fajok a rendszeresen kutatott pontokon akár 20-30 esetben is előkerültek. A gyűjtő legtöbb esetben maga a szerző, tehát ennek jelölése is felesleges, az Abaliget, üdülők „lelőhelyen” pedig Ötvös Károly fényképezett. A jegyzékben ugyancsak nem jelölöm, ha az adat már publikált. Négy nagyobb cikkem (Uherkovich 1978, 1980, 1984, 1987) - és néhány kisebb - számos lentebb idézett adatot tartalmaz. Az elmúlt 50 év alatt a mértékadó nevezéktan többször is változott. Ezt figyelembe véve a jelenben legkorszerűbbnek számító „Magyarország nagylepkéi” című munka 2. kiadásának nevezéktanát illetve rendszerét követem (Varga 2012). Több esetben, a fajjegyzék könnyebb használhatósága érdekében megadom a korábban használt (szinonim) neveket. Alcsalád neveket csak néhány nagyobb faj számú család (Geometridae, Erebidae, Noctuidae, Nymphalidae) esetén tüntetek fel.
