Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Hudák T.: A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron
Hudák T. A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron 119 Az itt található gyepek helyenként igen értékes növényzetet rejtenek: védett fajaik a Centaurea sadleriana, a Stipa pennata, az Anacamptis morio. Egy hajdani kubikgödör alján a Sóstó TT-hez hasonló homoki gyepben szép számmal nő az Anacamptis cori- ophora és megtalálható az Orchis militaris is. A veszprémi vasút mentén nedves kaszálórétek terülnek el, melyeken többfelé tömeges a Sanguisorba officinalis. A veszprémi vasúttól délre találjuk Maroshegyet, amely a város zöldterületben leginkább gazdag része (Banizs et al. 2007). A mai napig maradtak fenn beépítetlen területek, ahol erdőfoltok, láprétek és mocsaras területek tarkítják a tájat. Az egyik telepített tölgyes a Cephalantera damasonium országosan is az egyik leggazdagabb állományát rejti az Orchis militaris társaságában. 9. Sárpentelei-erdő Bár a Sárpentelei-erdőnek közigazgatási szempontból csak igen kis része tartozik Székesfehérvárhoz, közeli fekvése, népszerű kirándulóhely és sportközpont mivolta miatt a város lakói mégis magukénak érzik. A nagyrészt tölgy, fenyő és akác fafajokból álló erdő déli része régebben is zárt, nappali lepkék szempontjából szegényes területnek számított, északi része azonban a nyolcvanas, kilencvenes években még napos, nyíltabb lombkoronájú terület volt. A lepkékben leginkább gazdag terület a mélyebben fekvő, nedvesebb északi, északkeleti harmada volt, ma már ez a rész is zárt erdővé alakult, ezért lombfakadás után lepkékkel leginkább csak az erdőszegélyeken, irtásokon és az erdőt északról határoló nedves réteken találkozhatunk. 10. Gaja-patak, Palotavárosi-tavak A Gaja-patak a Császár-víz mellett Székesfehérvár legjelentősebb természetes vízfolyása. A Móri-árok felől érkezve a Palotavárosi lakótelep nyugati szegélyén halad és ökológiai folyosóként szolgál a sok beépített és művelt terület között. 11. Feketehegy A Feketehegy városrész Székesfehérvár északnyugati végén található. Ma már beépített, részben lakó, részben hobbikertes övezet, ahol a természetes növényzet csak kisebb foltokban és a városrész peremén maradt meg. 12. Gólya-dülö, Nyúl-dülö A dűlők Szárazrét városrészhez tartoznak, a régi 8-as úttól északkeletre a komáromi vasút két oldalán húzódóan terülnek el. A Nyúl-dülő keleti oldalán folyik a Gaja-patak és itt találjuk a Vörösmarty-halastavakat. A dűlő északi része már a Móri-árok területéhez tartozik. Növényzetét tekintve nagyrészt degradált bokros-erdős területek, ahol helyenként Prunus tenella él (Banizs 2008), azonban a halastavak északi, északnyugati szegélyében lápos, vérfüves gyepfoltok maradtak fenn, védett növényük az Iris spuria.
