Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 14. - Natura Somogyiensis 30. / Miscellanea 14. (Kaposvár, 2016)
Csicsek G.–Cseke D: Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában
CsicsEK G. És Cseke D.: Bükkhát Erdőrezervátum 7 csony középhegységi régiókban (Alpok Dél-keleti előterében, a Balkán-félsziget nyugati részén, egészen a Balatonig terjedően), valamint a Dráva és a Száva folyók völgyében helyezkednek el (EUR28 2013). Magyarországon a Dél-Dunántúl jellegzetes erdőtársulása, területük eléri a 60.000 hektárt (Király és Szmorad 2014). Jellemzően keményfás-li- geterdőkkel (91F0 - Riparian mixed forests of Quercus robur, Ulmus laevis and minor, Fraxinus excelsior or angustifolia, along the great rivers) érintkeznek, sok esetben folyamatos átmenetet képezve (Ortmann-Ajkai és Horváth 2010). Erdőgazdálkodási szempontból kiemelkedő fontosságúak, mivel a minőségi tölgy faanyagtermesztés legfontosabb helyszínei. A dombvidéki gyertyános-kocsánytalan tölgyesek esetében a természetközeli erdőfelújításhoz Király és Szmorad (2014) szerint fokozatos, többlépcsős 15-30 év alatt véghezvitt felújítás ajánlott, lékek vagy csoportos szálalóvágás alkalmazásával, a munkákat az őshonos elegyfajok kíméletével kell véghezvinni. Síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyesekben jó makktermést követő években, 20-40 évre elnyújtott felújító vágások alkalmazása ajánlott, a fényigényes és konkurenciaérzékeny tölgyújulat miatt. Tóth és Kaulák (2013) szerint a kocsányos tölgy lékekben történő felújításához 0,15-0,3 hektár területű, elnyújtott ellipszis alakú lékek alkalmazása ajánlott, a klasszikus Pro Silva elvű bontások (lékek mérete = 0,05-0,1 ha) és a terület magára hagyása véleményük szerint a kocsányos tölgy esetében nem alkalmazható. A kezdetben kialakított ellipszis vagy szem alakú, legalább 0,15 ha területű lékekre több lépésben sávos rábontást, bővítést javasolnak (Szalacsi et al. (2015), végső lépésben az így kialakított lékek akár 2 hektár területűek is lehetnek. A megfelelő mennyiségű újulat érekében mesterséges kiegészítés (makkvetés, csemetézés) és intenzív ápolás ajánlott. A léknyitás az ezzel járó zavarás (taposás, talaj előkészítés), a kialakított lék mérete és az ápolás intenzitása, az újulatot alkotó fásszárú fajokon kívül jelentős hatással van az aljnövényzeti szint lágyszárú fajaira is (Kelemen et el. 2012, Kern et al. 2012). Mivel a gyepszint térben és időben érzékenyen reagál a zavarásra, az erdőgazdálkodás hatására bekövetkező változások a gyepszint vizsgálatával jól nyomon követhetők (Gilliam 2007). Kutatásunkban ezért választottuk a vágásterületek aljnövényzetét a területen folyó erdő- gazdálkodás indikátorául. A síkvidéki gyertyános-tölgyesek folyamatos erdőborítás melletti felújításáról, nagyságrendekkel kevesebb információ és szakirodalom áll rendelkezésre, mint a bükkösök felújításával kapcsolatban, így munkánk hiánypótló jellegű. A kutatásban Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában folyó átalakító gazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatását vizsgáltuk a zárt erdő és a lékek aljnövényzetének összehasonlításával, a következő szempontok szerint: 1. Faj összetétel 2. Fásszárú újulat 3. Borhidi-féle szociális magatartás típusok 4. Borhidi-féle ökológiai mutatók (L-fény index, W-talajnedvesség index) Anyag és módszer Vizsgálati terület bemutatása A Bükkhát Erdőrezervátum a Pannon Ökórégióban, Magyarország délnyugati részén a Dráva menti síkság középtájon belül található, Fekete-víz síkján helyezkedik el (45°52’43.83” N, 18°00’28.27” E). A kistájra jellemző átlagos tengerszint feletti magasság 96 és 212 m között változik, a felszínt az egykori Dráva holtágak, és kisebb vízfolyások (Pécsi-víz, Fekete-víz tagolják. Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat, 2000-2020 évi napsütéses óra, 10,5-10,7 °C-os évi középhőmérséklet, és 680 mm körű-
