Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XII. - Natura Somogyiensis 27. (Kaposvár, 2015)
Lanszki J. - Rozner Gy. - Széles G. L.: A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, küönös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Lanszki J., Rozner Gy. & Széles L. G.: északi pocok 109 ben homogén magassás-rét (58,0%), részben nádas folt (13,0%) és degradált, gyomos magassás-rét (29,0%) volt. A felméréskor az élőhelyek talaja száraz volt. A kisemlős állományok felmérését mindhárom területrészen 200 db élvefogó hagyományos üvegajtós fa dobozcsapdával (méret: 180 x 70 x 70 mm) 4 éjszakás intervallumban (összesen 2.400 csapdaéjszaka) végeztük. A csapdák kihelyezése vonalak mentén, 10 méteres csapdák közötti távolságban történt. Csaléteknek kukoricát, dióőrleményt és sárgarépa szeletet használtunk. Fogás-jelölés-visszafogás módszert alkalmazunk, nem egyedi jelölést a fejtető szőmyírásával, az állat sérülésének elkerülésével végeztünk. Csapda-ellenőrzést kora reggel és napnyugta előtt végeztünk. Az új fogások száma és a teljes fogásszám megadása mellett kiszámítottuk a 100 csapdaéjszakára jutó fogásszámot. A kisemlős közösségek fajdiverzitásának számítása Shannon-Wiener képlettel történt (HS = -2 pj In p;, Krebs 1989). A felmért területen kimutatott kisemlős fajok természetvédelmi státusát az 1. táblázatban foglaltuk össze. Bihari et al. (2007) munkájában található nevezéktant alkalmaztuk. 1. táblázat: A Pogányvölgyi-réteken kimutatott kisemlős fa jok fajkódja és magyarországi természetvédelmi státusa Faj név Faj kód Védettség Északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi) MOE fok. védett Csalitjáró pocok (Microtus agrestis ) MAG védett Földi pocok (Microtus subterraneus ) MSU nem védett Mezei pocok (Microtus arvalis ) MAR nem védett Erdei pocok (Myodes glareolus ) CGL nem védett Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) ASY nem védett Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) AFL nem védett Pirók erdeiegér (Apodemus agrárius) AAG nem védett Kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis) AUR nem védett Törpeegér (Micromys minutus) MMI védett Miller-vízicickány (Neomys anomalus) NAN védett Közönséges vízicickány (Neomys fodiens) NFO védett Erdei cickány (Sorex araneus ) SÁR védett Törpe cickány (Sorex minutus ) SM1 védett Mezei cickány (Crocidura leucodon ) CLE védett Eredmények és megvitatásuk Az I. területrészen az új fogások száma 55, a teljes fogásszám a visszafogásokkal együtt 74 volt. Az északi pocok három példányát két helyszínen sikerült megfogni (1. ábra, 2. táblázat). Az L-l élőhelyen befogott példány subadult nőstény, az L-4 vonalon befogott egyik példány adult him, a másik fiatal hím volt. Az északi pocok részesedése az összes faj és területrész új fogásainak összesített száma alapján 5,5%, a 100 csapdaéjszakára jutó fogásszáma 0,375. A felmért terület domináns faja a pirók erdeiegér volt (61,8%), emellett gyakori volt még a közönséges erdeiegér (14,5%). Színező elemként előfordult a kislábú erdeiegér és a sárganyakú erdeiegér. A védett fajok közé tartozó csalitjáró pockot két helyszínen, a törpeegeret, az erdei cickányt és a Miller-vízicickányt
