Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XI. - Natura Somogyiensis 26. (Kaposvár, 2015)

Kevey B. - Lendvai G.: A Tengelici-homokvidék gyertyános-tölgyesei (convallario-Carpinetum Kevey 2008)

12

Natura Somogyiensis

0,18- ),16- 5,14- 3,12:

11:

0,1

0,1

0,1

0,1

0,080,060,040,020-0,02 -0,04: -0,06' I -0,08: -0,1: -0,12: -0,14- -0,16- -0,18: -0,2 -0,22: -0,24- -0,26- -0,28 -0,3: -0,322/313

2/24

■

2/19

*^B'31 myjyp'T2J26

2/25 ■ 2/2Í/15* ■

■ ■ 2M?

2/22 VQ!

2/18

4/09

#10

1/08

2/05

2/02

2/4o"

■

2/41

es

2/33

■

2/34

4/08

4/» 4/12

1/05 4/02 4/11 4/CB 4/0?

2/104/23 ■ ■

3/01

4/24

■

m

m

4/25

4/14

4/15

1/03

■

„1/10

4/07

4/19 . #46171/18 4/20*1/®

1/02 4(°j/96 ■ ■

1/06 ■

1/04 ■

1/01

2/36

4/04

1/37

2/4^*

2/46

2/50

3/02

'2/45

■

3/03

2/íl

2/47

■

■

■

3/04

■

2/43

■

2/49

3/05-0,2-0,15-0,1-0,05

0,05 Axis 1

'—I—i

0,1

0,15

0,2

0,25

i—r

0,3

7. ábra: Homoki gyertyános-tölgyesek (Convallario-Carpinetum) bináris ordinációs diagramja (Coefficient: Baroni-Urbani-Buser; Method: Principal coordinates analysis)

1/1-10: Bakonyalja (Kevey 2014); 2/1-10: Tengelici-homokvidék (Kevey et Lendvai ined.); 3/1-5: Duna-Tisza köze (Kevey ined.); 4/1-25: Nyírség (Kevey ined.).

A sokváltozós elemzések eredményei szerint a Tengelici-homokvidék és a Dráva-sík gyertyános-tölgyesei markánsan elkülönülnek, viszont a Zámolyi-medence löszvölgyeiben felmért állományok kapcsán már nagyobb hasonlóság mutatkozik (8-9. ábra). Utóbbi eset a hasonlóan száraz termőhellyel (viszonylag száraz homokvidék és lösztábla), valamint az erdősztyep klímával hozható összefüggésbe. Ezzel szemben a zárt tölgyes zónához tartozó baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei már lényegesen üdébb öntésterületen fejlődnek. Ezen összefüggésekkel magyarázható az is, hogy a Fagetalia elemek aránya miért alacsony a Tengelici-homokvidéken, a Dráva-síkon pedig miért a legmagasabb, míg a Quercetea pubescentis-petraeae fajok esetében ezek az arányok forditott módon jelentkeznek (4. táblázat; 4-5. ábra). Valószínűleg a homok és a lösz eltérő vízgazdálkodási viszonyaival hozható összefüggésbe az, hogy a homoki gyertyános-tölgyesek differenciális fajainak nagyobb része miért Quercetea pubescen-