Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok X. - Natura Somogyiensis 25. (Kaposvár, 2014)
Üst N. - Farkas S.: A desedai Községi-erdő talajlakó pókfajainak vizsgálata (Aranea)
Üst N. & Farkas S.: Talajlakó pókfajainak vizsgálata 11 A Haplodrassus silvestris éves egyedszám eloszlása a 7. ábra alapján jól kirajzolódik. Két akti-vitási csúcsot figyelhetünk meg. A fajnak van egy kora nyári aktivitási csúcsa, ami áprilistól júliusig tartott, valamint van egy erős őszi aktivitási csúcsa is szeptembertől október közepéig. Október közepére az egyedek teljesen eltűntek. A H. silvestris (8. ábra) kedvelte a gyertyános és két tölgyes élőhelyet preferált a legjobban. Ezekben jelentősen magasabb egyedszámban fordult elő a többihez képest. A tóparti vegetációt, valamint az akácos élőhelyeket kedvelte legkevésbé. Itt szintén jelentős eltérést figyeltünk meg a többi élőhellyel szemben. Az Ozyptila praticola aktivitása június-július hónapokban haladta meg jelentősen az egyéb hónapokban számított átlagos egyedszámot (9. ábra). Októberi mintavételezéskor még észlelni lehetett egy kis mértékű egyedszám növekedést, de novemberre ez is lecsökkent. Ennek oka hogy az egyedek a vegetációs időszak végére párzás után elpusztulnak. Az O. praticola esetében az egyik akácos élőhely (akácl) kimagasló mértékben eltérőnek bizonyult a többitől (10. ábra). Ezt követően egy tölgyesben került elő nagy egyedszámban. Általánosan elmondható, hogy zavart magas aljnövényzetű erdőállományokban, nagy mennyiségben fordult elő. Ilyen típusú élőhelyek voltak a fenyves, a fiatal telepítésű tölgyes, a tóparti vegetáció, a sűrű aljnövényzetü öreg cseres-tölgyes vagy a nyugati kitettségű domboldalban elhelyezkedő cseres-tölgyes élőhely. A tavaszi hónapokban nagy mennyiségben kerültek elő a Trochosa terricola példányok, majd számuk rohamosan csökkent száz egyed alá (11. ábra). Ez a faj a legmagasabb egyedszámban került elő a többi domináns fajhoz képest is. A csapdák által befogott összegyedszámnak több mint 10 %-át ez a faj tette ki. A T. terricola a mintavételi terület eudomináns pókfaja. A vegetációs időszak során, a nagymértékű pusztulás ellenére, tökéletesen kirajzolódik, hogy a létszámuk a kiugró tavaszi csúcson kívül, ahol jelentős eltérés volt a többi mintavételezési időszakkal szemben két ponton tetőzik. Feltehetően két ciklusban zajlik náluk a párzás. Az 11. ábra alapján ennek időszakai nyár közepe és ősz közepére tehető. 20 Aki TÖI3 TÖI2 Fiatal Öböl Fény TÖI5 Ak2 TÖI1 Gyer2 Ara TÖI4 Gyerl élőhelytípus 10. ábra: Ozyptila praticola élőhely-preferenciája
