Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IX. - Natura Somogyiensis 24. (Kaposvár, 2014)
Körmendi S.: A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata
36 Natura Somogyiensis A kijelölt vízterekben 4 mintavételi helyen merített pontmintából készített átlagmintákból történtek a vízminőség vizsgálatok. A helyszíni és részben laboratóriumi vizsgálatokat WTW, MERCK, HACH LANGE vízanalitikai rendszerek segítségével, valamint Felföldy (1987) és Németh (1998) módszertan könyvei alapján végeztük. A vízminőség értékelést Felföldy-féle biológiai vízminősítési rendszert használtuk fel. A vízbiológiai vizsgálatok során a fitoplankton mennyiségét a klorofíll-a koncentráció mérésével határoztuk meg. A zooplankton fauna (Rotatoria és Crustacea: /Cladocera, Copepoda/) vizsgálatához merített mintákat vettünk, melynek során 5-50 dm3 vizet szűrtünk át 25 pm és 60 pm lyukbőségű planktonhálón, majd a szüredéket formáimnál tartósítottuk.. A laboratóriumi feldolgozások során a taxonok meghatározását és jellemzését a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján végeztük Bancsi (1986, 1988), Koste (1978), Einsle (1996), Gulyás és Forró (1999, 2001), a biomassza meghatározásokat Ruttner-Kolisko (1977), Bottrell et al. (1976), Dumont et al. (1975), Németh (1998) munkái alapján. A mintában talált taxonok biológiai indikációját Illies (1978), Lannan et al. 1986, Gulyás (1998), Arora (1966), Sladecek (1983) munkái alapján határoztuk meg. Eredmények A vízminőség vizsgálatok eredményei • Halobitás A vizsgált vízterekben a pFI átlagértékei között szignifikáns különbséget nincs. Ugyanakkor a legmagasabb pFI értékeket a Balaton mellett található un. meszes tavakban mértük Valószínűleg a vízterek pH-ját elsősorban a talajadottságok határozzák meg (tőzeg, lápi mész, stb.), de a vegetáció is befolyásolhatja (asszimilációs lúgosodás). Ezt bizonyíthatja, hogy a meszes tavakban összefüggő csillárkamoszat „gyep” és fenékig átlátszó víz volt jellemző (8. ábra). A fajlagos vezetőképesség a Balaton közeli vízterekben lényegesen magasabb volt, mint a Balátán. A Nagyberek és az Ordacsehi berek területén a legmagasabb értékeket a lápi meszes talajon található vízterekben mértük, de más talajokon is minimum 3-10- szeresen magasabb sókoncentráció volt jellemző, mint a Baláta lápon. (9. ábra) A un.főionok alapján a Nagyberek Fehérízi-láp (a Baláta is) Ca-Mg-HC03, az Ordacsehi-berek viszont Mg-Ca-HC03 típusú víz (10-11. ábra). A Balaton is Mg-Ca- HC03 típusú víz (Felföldy 1987). Az anionok közül a szulfát-ion koncentrációja minden esetben meghaladja a klorid-ion koncentrációját. • Trofitás A vizsgálataink alapján a primer produkció általában nem nitrogén és foszfor limitált (12. és 13. ábra), vagyis az eutrofízációs folyamatokban bottom-up hatás a vegetációs időszak döntő részében érvényesülhet. A vizsgálati időszakban vízvirágzás nem volt, annak ellenére, hogy a egy-két alkalommal magas klorofill-a koncentrációt mértünk. (14. ábra) • Szaprobitás Valamennyi vizsgált víztérben nagy szervesanyag-koncentrációt (15. ábra) mértünk, mely a csapadékszegény időjárás miatt a vegetációs időszak alatt folyamatosan emelke-
