Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IX. - Natura Somogyiensis 24. (Kaposvár, 2014)
Körmendi S.: A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 24 31-46 Kaposvár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40., Hungary, e-mail: kormendi.sandor@ke.hu Körmendi, S.: Hydro-ecological examination of the marshes in the south basin of Lake Balaton. Abstract: Water quality and zooplankton investigation was conducted in the area of Nagyberek-Fehérvíz bog and Ordacsehi marsh. The results are compared with data measured in the Balata bog. The wetlands along the lake investigated Ca-Mg-HC03 and Ca-Mg-HC03 type, the primary productivity was not limited N and P. The organic matter concentration (COD) in all the examined wetland is high and exceeded the water quality limits. During the period (2013) of 36 Rotatoria, 21 Cladocera, 12 Copepoda taxa were identified (Nagyberek Fehérvíz bog area: 24 rotifers, 11 cladocerans, copepods five taxa, the Ordacsehi grove: 28 rotifers, 16 cladocerans and copepods eight taxa) Keywords: hidro-ecological investigation, Balaton, bog, marsh, Bevezetés Napjainkban a lápok állapota kedvezőtlenül változik, elsősorban a lecsapolások, a csapadékszegény periódusok, az eutrofizáció és a környezetszennyezés miatt. Ezek a vizes élőhelyek a szukcessziós folyamat részeként rendkívül érzékenyen reagálnak a környezet változásaira. A Balaton déli vízgyűjtőjén nagy területen találhatók lápos, mocsaras területek, melyeket bereknek is neveznek. (1. ábra). E területeken a hosszú időn át tartó pangóvizes állapot során nagy mennyiségű tőzeg, lápi mész és különböző lápi és réti talajok keletkeztek (Dövényi 2010 in Nagy 2011), melyek jelentős mértékben meghatározzák a területükön kialakuló vizes élőhelyek vízminőségét. Ezen berekterületek speciális élőhelyek, melyeknek természetvédelmi jelentősége nagy, ugyanakkor társadalmi konfliktus alakulhat ki csapadékos időjárás esetén, amikor a „barna vizeket vagy berek vizeket” be kell vezetni a Balatonba, mint befogadóba. Mindezekből következően ezen vizes élőhelyek vizsgálata nem csupán környezet- és természetvédelmi, hanem társadalmi szempontból is fontos A kutatásra kijelölt lápok hidrobiológiái állapotáról kevés adat áll rendelkezésre (Németh 1998, Egerszegi et al. 2010). A Nagyberek Fehérvízi-láp és az Ordacsehiberek területein 2001-2002-ben végeztünk először vizsgálatokat KŐM KAC támogatásával (Körmendi et al. 2002)
